Dr. Michael Laitman

Kabbala tanulás

A Fény a “Bölcs szívűek” számára

Az egyetlen dolog amit magunkhoz vehetünk tanulásunkból az, hogy azt egy “csodaszerű tulajdonsággá” (Segula) változtatjuk, hogy magunkra vonjuk a “Reformáló Fényt”. Ezért döntünk úgy, hogy azokat a könyveket tanuljuk, melyeket a Kabbalisták javasoltak számunkra, azok az emberek, akik már megvalósították saját korrekciójukat, elérték a Teremtő felfedezését, a Vele való összeolvadást, a felső megrtést, és visszatértek lelkük gyökeréhez.

Mindez azt jelenti, hogy végrehajtották feladatukat, amely jelen van minden egyes személyben ebben a világban, és elérték végső, korrigált állapotukat, a Gmar Tikkunt (Végső Korrekció), a Végtelen Világot, a Teremtővel való egységet. Ezért hallgatunk tanácsaikra, és amit ők javasolnak az, hogy csak a Kabbala könyvekből tanuljunk, mivel azok tartalmazzák a Reformáló Fényt.

A Fény mely más olyan könyvekben található, melyek ugyancsak a spirituális világról beszélnek (mint a Tóra, Mishnah és a Talmud) az nem eléggé erős ahhoz, hogy képes legyen a személyt a forráshoz visszajuttatni.

Ez nem azt jelenti, hogy azok nem rendelkeznek spiritualitással! Azok is hatalmas Kabbalisták által írodtak, akik spirituális elérésben léteztek, de azok a könyvek nem arra lettek szánva, hogy nekünk megadják a korrekció erejét. Ezért azokat csak hozzáadásként használjuk, míg teljes tanulásunk a Zohár Könyvére (Báál HaSzulam kommentárjával) valamint a Talmud Eser Sefirot-ra (Tíz Szfira Tanulmánya) támaszkodik.

Pontosan ezek azok a könyvek, melyek elhozzák számunkra a Körbevevő Fényt, ami legalkalmasabb a mi generációnk lelke számára, és mely rendelkezik azzal az erővel hogy korrigáljon minket. A személy aki ezekből a könyvekből tanul van úgy elnevezve: “egy bölcs tanítványa” (Talmid Hacham), mivel ő a Teremtőtől tanul (egy bölcs) az adakozás tulajdonságáról. Az a személy “bölcs szívű”, mivel ő “szívét” akarja korrigálni, az ő élvezet iránti vágyát annak érdekében, hogy azt a Hochma (Bölcsesség) Fénye számára szolgáló befogadóedénnyé változtassa.

Ez az ahogy tekintenünk kell a tanulásunkra, a csoportra és a tanárra, a Kabbala terjesztésére, és egész életünkre, hogy az mind olyan eszközökké váljon, amely által képesek vagyunk elérni a “csodaszerű erőt” (Segula), a Reformáló Fényt. Ez az egyetlen dolog amire gondolnunk kell reggeltől estig, és estétől reggelig! Végül is a személy teljes sikere ettől a Fénytől függ.

25 feb 2011

Forrasztás a Felső Fény segítségével

Szükséges állandóan arra emlékezni, hogy mi annak érdekében olvassuk a Zohárt, hogy vágyaink az egység érdekében összekapcsolódjanak a Felső Fény hatására. Én csak arra vagyok képes hogy aspiráljak erre az egységre, arra várva, hogy a Zohár és a Talmud Eser Sefirot (Tíz Szfira Tanulmánya) olvasása által a Fény összekapcsol majd minket. Azt kell elképzeljem, hogy rajtam kívül mindenki egy, egységben van. És én vagyok az egyetlen akinek benne kell foglaltatnia magát mindenki másban.

Én képtelen vagyok ezt egyedül megtenni. Ez a “kattanás”, engem mindenkivel összekötve, csak a tanulás eredményeképpen történhet meg. Ez olyan, mint amikor két drótot hegesztve azokat egymáshoz helyezzük, és magas hővel befolyásoluk őket, azokat egy összehegesztve egy hegesztő fémmel, mely kapcsolatot hoz létre közöttük.

Ezért hozom magamat kapcsolatba a csoporttal, és képzelem el, hogy én hozzájuk kapcsolódom. És közben arra várok, hogy a tanulás összehegeszt minket kapcsolódási pontunkon.

23 feb 2011

Hol vagyok képes aspirációt “vásárolni”?

Amikor a Zohárt olvassuk, a lelkek közötti kapcsolatra kell összpontosítsunk, mivel pontosan ez a hely ahol a törés történt. El kell képzeljük a korrigált állapotot amelyben mi elérjük a lelkek közötti egységet.

A lelkek a Teremtő felfedésére szolgáló aspirációk. Minden személy, aki rendelkezik ezzel az aspirációval arra kell hogy vágyjon, hogy azt megnövelje azáltal, hogy másokhoz csatlakozik. És akkor ő megkapja ugyanezt az aspirációt tőlük és ilyen módon növekszik.

Ismert, hogy a gyűlölet, szenvedély, és a hatalom éhség által mi képesek vagyunk benyomást kapni barátaink azon aspirációjából, hogy ők egyesülni akarnak a Teremtővel, hogy felfedjék Őt. Pontosan ez azt, amit meg akarunk “vásárolni” tőlük.

Ennél fogva a tanulás alatt, mindegyikőnk arra vágyik, hogy magát hozzácsatolja a csoport teljes a Teremtő felfedezésére irányuló aspirációjához. Mindez csakis a közöttünk levő egységen belül lehetséges. Végül is én nem vagyok képes ellopni barátom aspirációját. De amennyiben én összekapcsolódom vele, akkor mindegyikőnk már rendelkezik a közös erővel. És akkor, ahogy elégséges erőt gyűjtünk össze, mindegyikőnk képes a Teremtő eléréséhez jutni.

Azonban egy kapcsolat közöttünk nem jöhet létre csak mivel én barátom aspirációjával akarok egyesülni. Nincs meg az erőm ahhoz, hogy hozzá csatlakozzak. Szükségem van a Fényre, hogy az hajtsa végre ezt a cselekedetet.

Mi egy törött állapotban vagyunk, ahol nem létezik kapcsolat közöttünk. Én azt akarom, hogy ez a kapcsolat megjelenjen, és akkor a közös erővel elérem a felfedezést. Ez az amire gondolnunk kell amikor a Zohár Könyvét olvassuk. Minden amit a Zohárban tanulunk az csak a közöttünk levő kapcsolat korrekt formáiról szól.

23 feb 2011

Mi a barátokkal dolgozunk, de a Teremtőt értjük alatta

Hogyan haladunk előre a csoportban? Mi együttesen tudjuk, hogy célunk a szeretet és adakozás elérése. És a korrekció ereje csak a korrigált rendszer tanulmányozása által érkezik hozzánk. Ez a Kabbala bölcsessége.

Ezért van az, hogy mi egységre lépünk, és együtt tanulunk, ahogy felépítjük maximális szándékunkat az egység iránt. Az út mentén mi felfedezzük a valódi gyűlöletet (Sinnah), a Sinai Hegyét, magunk között, de ugyanakkor azt is felfedezzük, hogy el kell érjük a szeretetet és adakozást. Végül is nincs más megoldás – ez a cél. És ez az ahogy mi fokozatosan haladunk előre.

A személy a barátok szeretete felé igyekszik, állandóan leellenrőrizve erőfeszítéseit és sikereit, és számára ez nem különbözik attól, hogy közel legyen a Teremtőhöz. Bár a Teremtő el van rejtve, ez a két korrekció – a felebaráttal való munka, és a Teremtővel való munka – az hasonló, sőt valójában azonos.

Mindez azért van, mert a “felebarát” az minden, ami a személy vágyán kívül létezik, legyen az a barát vagy a Teremtő. Mindkettő egyet jelent, mivel mindkettő idegen a személy számára. Ezáltal, hogyha ő képes önmagát feladni barátjával kapcsolatban, akkor tudnia kell, hogy azáltal hogy ezt teszi, ő feladja magát a Teremtővel kapcsolatban.

Mindemellett, a csoportban ő segítséget kap barátaitól, mivel ők elvárják a munkát tőle, és motíválják őt annak elvégzésére. Ezért van az hogy ő szükségszerűen sikeres lesz itt.

Mi egységre lépünk a barátokkal amekkora mértékben csak lehetséges annak érdekében, hogy korrigáljuk egységünk minőségét a tanulás alatt. Ez a módszer. És amikor mi ezt azzal a céllal tesszük, hogy elérjük a Teremtő iránti adakozást és szeretetet, mi annak megfelelően állítjuk be magunkat, hogy “Izrael, a Tóra és a Teremtő az Egy”. Amikor mi egyesülünk barátainkkal a Kabbala tanulásán keresztül, mi kiváltjuk a Reformáló Fényt, a bennünk levő belső erőt, a Teremtőt. És akkor elérjük az egységet Vele, a közöttünk levő egységen keresztül.

19 feb 2011

Ez a világ a spirituális kifejezések szótára

Honnan származnak ennek a világnak a szavai? Miért van az, hogy egy földművelő aki Jeruzsálem közelében élt, rátekintett az Olivák Hegyére és így nevezte azt el? Mindez azért van mert úgy gondolta, hogy ez a név illik rá. A vágy benne a természet által ébredt fel, és a természet Felülről származik.

Azaz semmi véletlenszerű nem történik világunkban a szavakban, azok mind Felülről érkeznek. Ezért van az hogy Kabbalisták képesek azokat felhasználni a spirituális gyökerek leírására, melyet az “Ágak nyelvezetének” nevezünk. és amikor magunkhoz vesszük ennek a világnak a szavait, és elmagyarázzuk mi rejtőzik mögöttük a spirituális gyökerüknek megfelelően, mi képesek vagyunk meglátni a két világ közötti különbséget. Ez az ahogy mi felfedezzük mi áll közöttünk és a spiritulis világok között.

Egy kő ebből a világból, és egy kő a spirituális világban, egy fa ebből a világból, és egy fa a spirituális világban, egy férfi, egy nő, egy gyermek, tűz, víz, ez az ahogy mi tanulmányozzuk a világok közötti különbséget, és azt a formát melyet el kell érnünk.

Azonban az ágak nyelvezete az nem az egyszerű embereknek lett szánva, hanem már azok számára akik érzékelik a spirituális világot. Csak azok képesek megérteni mi is történik az ág és a gyökér között, és ők egymásnak adják át a tudást ezen nyelv felhasználásával. Amikor az egyik Kabbalista leír egy bizonyos kapcsolatot a spirituális világban található gyökerek között, és ezt a tudást át akarja adni egy másiknak, ő azt az ágak nyelvezetén keresztül teszi.

Egyenlőre mi még nem beszéljük ezt a nyelvet, hanem a beszélt nyelvet használjuk. Amikor mi elkezdjük érzékelni a spirituális világot, akkor tanárunk szavait hallgatva, aki nekünk a spirituális világról beszél, mi megértjük majd mit is ért azalatt. Vagy ő olyan módon tanít minket mint ahogy kisgyermekeket szokás, akinek szavakat tanítanak.

Képzeljük el, hogy mi egy spirituális szinten vagyunk együtt tanárunkkal, és ő egy bizonyos jelenségre mutat, és elmondja annak mi a neve. Látván a spirituális jelenséget, és maghallva annak nevét mi képesek vagyunk a kettőt összekötni egymással, képesek vagyunk ennek a világnak a szavát a spirituális tárgyhoz kötni. Ezt hívjuk az ágak nyelvezete tanulásának. Az újszülött a spirituális világban ugyanúgy tanulja meg az ágak nyelvezetét, mint ahogy az újszülött mi világunkban tanulja a földi nyelvezetet.

És mi később képesek leszünk tanárunkkal társalogni, rendelkezünk majd egy aktív szótárral.

17 feb 2011

A jövő a virtuális csoporté

Kérdés:

Lehetséges a gonosz felismerését elérni a közöttünk levő kapcsolatokban a virtulis csoporton és a számítógép képernyőjén keresztül?

Válaszom:

Természetesen. Mi egy közös vágyon belül vagyunk, ezáltal semmilyen különbséget nem okoz, hogy egymás mellett ülünk-e vagy sem. Lehet hogy melletted ülök anélkül hogy nevedet tudnám, vagy ismerném az arcodat. Nem számít hogy mi egy épületen belül vagyunk vagy más helyeken.

Az egység az érzéseken keresztül történik meg, és ahhoz nem szükséges a fizikai kapcsolat. A mi világunk egyre inkább virtuális kapcsolatokon keresztül kezd összekapcsolódni. És pontosan ez az ahogy vágyaink léteznek majd.

Nekem nem kell senkivel sem együtt ülnöm egy szobában. Az egység érzete nem kötődik a fizikai távolsághoz, és ha valakit közelinek érzünk az nem függ a fizikális közelségtől, hanem csak a spirituálistól. A fizikai távolság nem befolyásolja a vágyakat és érzéseket. Ez még mostani világunkban is igaz, az emberek közötti viszonyokban, és ez még inkább igaz a spirituális viszonyokra. Az egyátalán nem függ össze a fizikai távolsággal.

Próbáljunk meg virtuális csoportban működni, és meglátjuk hogy semmilyen különbséget nem okoz hogy vajon együtt ülünk-e az asztalnál, vagy csak képernyőink körül.

16 feb 2011

Miért van szükségünk az Ágak Nyelvezetére?

Az Ágak nyelvezete akkor érhető el, amikor felemelkedünk ebből a világból, és akkor a Felső Világban felfedjük mindannak a gyökerét ami ebben a világban létezik. De a cél nem egyszerűen az, hogy összekapcsoljuk az ágat a gyökérrel. A nyelv nem a spirituális világgal kapcsol minket össze, hanem tanárainkkal! Ez az eszköz mely segíti őket a mi tanításunkban.

Mi nem értjük meg azt a spirituális nyelvet melyet ők beszélnek, mert mi azt nem tanultuk meg. És nekünk nem is kell tudnunk azt, mivel mi ismerjük már azt saját világunkból. Ezért van az, hogy képesek vagyunk azt meghallani, és képesek vagyunk megtanulni tőlük azt ami a spirituális világban történik.

Mi kinyitunk egy könyvet, amelybe bizonyos szavak vannak beleírva. Amennyiben mi nem ebben a világban élnénk, akkor semmit sem értenénk meg. De a mi világunkból nekünk már ismerősek azok a dolgok melyekről a Kabbalisták írnak, és mi arra vágyunk, hogy elérjük a gyökeret, hogy megtanuljuk mire is mutatnak azok a spirituális világban, mivel azok egy szót sem beszélnek a mi világunkról.

A Kabbalisták a mi világunkat egy szóval sem említik. A Tóra az nincs kapcsolatban a mi világunkkal, és az a személy aki így akarja azt interpretálni, az materializálja azt, és a legnagyobb bűnt követi el, “bálványt” képezve magának. A Tóra csak a spirituális világról beszél. De annak érdekében hogy a mi nyelvünkkel hasonló nyelvet beszéljenek, a Kabbalisták a spirituális világot a mi világunkból vett szavakkal írják le annak érdekében, hogy valamilyen kapcsolatot, vagy attitűdöt ébresszenek fel számukra bennünk.

Mindez szándékosan lett így eltervezve a teremtés alapgondolatában, hogy mi elkezdhessünk felemelkedni világunkból a spirituális világba. Ezáltal nekünk magunkhoz kell vennünk a világunkban létező összes eszköz ehhez.

11 feb 2011

Kilépni egy ismeretlen bolygóra

Kérdés:

Miben különbözik a kabbala pszichológiától, amely szinten arra tanítja az embereket, hogyan kapcsolódjanak össze egymással?

Válasz:

A pszichológia gyakorlati része helyes, és megtalálható a kabbalában is. A kabbala bölcsessége minden ismeretet átölel ennek a világnak a természetéből. Arról beszél, ami teremtés első pillanatától történt, annak utolsó pillanatáig, és ezért ennek a világnak az összes tudományát tartalmazza. Csak a kabbala nem írja le olyan részletességgel ezeket, mert nem határozta meg ezt céljának.

A pszichológia, mint gyakorlati megfigyelése a bizonyos viselkedési módoknak a világban, teljesen helyes volt a mi időnkig. Ma azonban ennek a tudománynak a képessége, hogy megtartsa ezt a vonalat, kérdéses, mivel egy teljesen új, globális világba léptünk be. A globális rendszer elkezdett felettünk működni, és nincs tekintettel az összes, individualitásra, vagy személyes kapcsolatrendszereikre egymással, hanem mindenkit egy egymástól való függő helyzetbe hoz, minden, mindennel összekapcsol.

Nem tudjuk, hogyan közelítsük meg a világot ezen a módon. Nincs olyan tudományunk, amely elmagyarázna egy ilyen megközelítést.  

Nem tudtunk kifejleszteni egy tudományt, az analóg, globális rendszerekre és e rendszerek részeinek létezési törvényire, mivel mi magunk belül nagyon különbözünk ettől.  Az ember csak olyan formákat tud kifejleszteni, amelyek jelen vannak benne, a természetében.

Ha azonban nem érzem a kapcsolatomat a többiekkel, nem tudok erre tudományt kifejleszteni. Ez a egész probléma! Most egy olyan világba lépünk be, amelyről nem tudunk semmit! Abszolút semmit! Nem fogunk tudni semmit kifejleszteni, kitalálni, ameddig organikus módon nem érezzük mindenkivel a kapcsolatot.

Tehát kiderül, hogy csak a kabbalisták képesek kifejleszteni egy tudományt a számunkra, erről a hétköznapi, földi valóságról, amely most tárul fel a számunkra, és senki más. Mindenki más teljesen képtelennek látszik a segítségre, és nem fogja tudni, mit kell tenni mindezekkel a problémákkal és katasztrófákkal, amelyek felbukkannak.  Semmilyen specialista nem fog tudni kínálni semmit: sem a pszichológusok, sem a fizikusok, vagy biológusok.

Hirtelen elkezdjük felismerni, hogy a jelenlegi tudományunk, annak teljes egésze lezárul ebben az új állapotban. Ennek az oka az, hogy egy új, integrált hálózata az erőknek cselekszik felettünk, amely mindent, egyetlen, általános kapcsolatban vesz számításba.

Megértettük vajon, mennyire nehéz helyzetben találtuk magunkat? Ezért kell terjesztenünk a kabbala tudományát olyan gyorsan, ahogy csak lehet, hogy az emberek felismerjék, mi is van előttük. Ha csak egy kis késztetés is létezik az előre menetelre, egy minimális egyetértés és megértés, vagy legalább egy kis tudás és vágy a megértésre, ez megváltoztatja a teljes képet és könnyebbé teszi a világban a létezést.

Most a szörny Ausztrália felé közelít, és mit tehetnek az emberek? Csak sírnak. Megpróbálják megerősíteni a házaikat, kapcsokat ütnek a falakba, azonban ez valóban segíteni fog a dühöngő elemek ellen?

KN

 

10 feb 2011

A bűnös vágy egyfajta ajándék

A Zohár Könyve,  VaYera rész (És megjelent az Úr),” 167szakaszában írva van: Amikor a Teremtő szeret valakit, ajándékot küld a számára. De mi ez az ajándék? Szegénység, amellyel meg lesz ajándékozva.  

A világ, amelyben élünk, ellentétes a spirituális világgal. A jutalom, a felső világban mint büntetés jelenik meg a mi világunkban, és fordítva is igaz ez. Ezért az mondható a felső valósággal összefüggésben: „Egy fordított világot látok.”  

Egy ajándék fentről, egy felébresztés a vágyon keresztül. Mi mindannyian a kövületi szintről származunk, a „porból.” Más szavakkal az annyira alacsonyrendű vágyakból jövünk, ahol az ember nem érzi a spirituális létezését, vagy a vágyát a spiritualitásra, nem tudja, honnan jön, vagy miért, és nem ébredt rá az élet céljának fontosságára. Nem érez semmit. Ez a mi kiindulási pontunk.

Minden más, a vágy megerősödéséből és felemeléséből keletkezik. Mondva van ezzel kapcsolatban: „Én teremtettem a gonosz hajlamot.” Azonban az emberen múlik, hogy meg tudja különböztetni, illetve érezni ezt a gonoszt önmagán belül. Időről időre ez a gonosz szándék jobban felébred benne, és a személynek kell felismernie, hogy ez valóban gonosz.

A Teremtő felébreszti a vágyat, azonban az embernek kell észlelnie, hogy ez bűnös vágy, és megfordítania a kapni akarást adakozássá, a gonoszból, a Teremtővel való hasonlatossággá.  Ez teljes egészében az emberen múlik. Mondva van: Én vagyok a kezdet és Én vagyok a vég.” A Teremtő adja a vágyat az embernek, és az embernek kell levezényelnie egy elemzést és örülni a megkapott vágynak. Öröm megkapni a lehetőséget a gonosz felismerésére, a vágyon belül, a tanítón, a csoporton, és a könyveken keresztül. Az ember felismeri, hogy a bűnös vágy a Teremtőtől érkezett, az „Én teremtettem a gonosz hajlamot” elvvel egyezésben.

Ezután az ember kifejleszti a megfelelő hozzáállást a vágya irányába: meg akarja változtatni a jó, a Teremtővel való megfelelés, és az adakozásra törekvés irányába. Amikor valaki elérkezik ehhez a vágyhoz, elkezdi igényelni, hogy a Teremtő transzformálja a vágyát.

Ezek után az ember a teremtőhöz fordul ezzel az igényével. Ezt a cselekedetet fejezi ki,az alábbi mondás:„a fiaim legyőztek Engem.” A Teremtő ekkor támogatást nyújt, megerősítéssel, a szűrővel, amely transzformálja a gonosz szándékot a jóság irányába. Ez a jelentése annak a mondásnak, hogy: „Én vagyok vég.” Miután a teremtő adott egy vágyat az embernek, most megváltoztatja azt.

A közbenső állapotban, az ember független módon meghatározza, mit kapott, mit akar, és mit kér a Teremtőtől, és ennek a fejlődési állapotnak a jelentése által előrehalad a Teremtővel való teljes azonosság irányába.

Időről időre, az ember egyre több tudást, ráébredést, megértést, elérést és szeretetet gyújt össze a Teremtő irányába, aki a gonosz hajlamot adta neki, így mutatva meg neki a Tőle való különbözőség felismerési lehetőségével azt, hogy hogyan válhat hozzá hasonlóvá. Ennek köszönhetően, az ember kérheti a Teremtőt a transzformációra, és a közelebbi kapcsolatra is, megszerezheti a függetlenséget, teljességet, részvételt, és az összekapcsolódást Vele.

Az ember, aki megérti ezt a folyamatot, megérti a Teremtő indokait, amikor bűnös vágyakat kap Tőle. Ebben az esetben nem lát gonoszt benne, sokkal inkább egy ajándékot, amely az új valóságba vezeti őt. Megérti, hogy a teremtő szeretetből cselekszi ezt vele, annak érdekében, hogy független lehessen és hasonló hozzá. 

KN

09 feb 2011

Hol kezdődik az ember?

Minden ember megtapasztalja az individuális vágyait, amit megpróbál kielégíteni. Vannak, akik ellenállnak és szembefordulnak ezekkel, de ezeket is a Teremtő irányítja. Úgy mozgat bennünket, mint a sakkfigurákat.  

Nincs semmilyen szabad akaratunk, tehát nincs egyetlen pont sem felcímkézve valakiben,  hogy az , a másik meg rossz. Nem szabad elvárnunk semmilyen következményt, vagy visszajelzést a cselekedetekkel kapcsolatban: sem menny sem pokol, sem más ilyen összefüggésben tekintve. A Zohár Könyvében írva van: „Mindannyian állatok vagyunk.”

Valóban, hol van a szabad akarat? Még ha valakinek csak egy illúziója is van erről, mert nem teljesen pontosan tudja, hogy mit is akar. A Teremtő szándékosan injektálja valakibe ezeket az utasításokat, és az olyan kontroljelzéseket, hogy azok a szabad cselekedetek érzetét keltsék, és semmi mást. Ezért annak a felismerése, hogy „senki nincs Rajta kívül” mindenekelőtt annak a megértése, hogy csak fogaskerekek vagyunk, egy hatalmas mechanizmusban.

Akkor hol kezdődik az ember? Az ember a szabad akarattal kezdődik. Ennek az elérése érdekében fejlődnie kell. Ezért az évezredek keresztül először az egoizmusát fejleszti, a Teremtő felülről való ellenőrzése mellett majd megérzi, hogy milyen módon emelkedik fel benne a szívben lévő pontja. Más szavakkal egy másik vágy jelenik meg az életében: egy a többi vágyát kiegészítő, azokkal ellentétes. Ez eltöri a személyt darabokra, kigúnyolja, és megforgatja.

Természetesen ez a vágy is a Teremtőtől érkezik. Nincs más hely, ahonnan származhatna, mivel ez nem tud csak úgy a levegőből előkerülni. Végül is az ember egy teremtmény. Ezért még a szívben lévő pont kialakítása sem tesz bennünket önállóvá és függetlenné a Teremtőtől.

Mi más tud szabad lenne ettől?  Ha egyetlen erő van csak, amely mindent kormányoz felülről, akkor a szabadságom kizárólag abban a képességemben rejlik, hogy ezt mennyire tudom semlegesíteni.  

Hogy tudom ezt megvalósítani? Ezen felül, ha semlegesítem, mi fog maradni a számomra? Milyen erőket fogok birtokolni, és milyen tudatosságát? Hogyan fogok választani? Mi fog irányítani engem? Ez teljesen ködös nekem. Ha két erő lenne, akkor ezek között választhatnék. De ha csak egy erő van, akkor hol a szabad akarat? Miért létezik minden akkor és minek? Kontrollálni ezeket a rovarokat?

Nem, ennek oka van. A teremtett emberi lénynek, uralkodnia kell mindkét ellentétes erőn, és manőverezni köztük, tanulni a Teremtő példái és minőségeinek imitációja, illetve a Ő saját lényébe való „bemásolása” által. Egy bizonyos ütemezéssel, lépésről lépésre, minőségről minőségre fokozatosan és egyre növekvő mértékben vezeti át az információkat a Teremtőtől önmagába, melynek eredményeképpen teljesen azonossá válik vele.

Ebben az esetben a Teremtővel való egyenlőség és azonosság fokozatán az ember elkezdi önállóan irányítani magát, hasonló módon, ahogy a Teremtő tenné, vagy még jobban. Az ember felfedezi a szándékosan teremtett vágyat magában: hogy maga a Teremtő akarta, hogy ellentétes legyen vele. Azonban e helyett az ember megtanulja a programot, az irányítástechnikát a Teremtőtől, az egoizmusa ellenében és elkezdi magát kormányozni a megfelelő módon.

Kiderül, hogy a Teremtő teremtette az embert gonosznak. Írva van: „Én teremtettem a gonosz hajlamot. Ezzel egyidőben azonban adtam neked egy módszert a gonosznak a jóba való transzformációjára. Akkor te hasonló leszel hozzám, és szabad; önállóan fogsz tudni dolgozni önmagadon.

Az ember két istrángot tart a kezében: a gonosz, egoisztikus természetét és a jó, altruista természetét. „Utánozz, másolj le Engem, és alkalmazd magadon” Akkor Ádám lesz a neved, a “Domeh,” szóból, ami hasonlót jelent, vagyis hasonlóságot a Teremtőhöz.

Így van egy lehetőségünk „” szereznünk a felső irányításból, hogy megszűnjünk báboknak lenni, és ne mondjuk többé, „nincs rajta kívül senki.” Mert még egy erő van Rajta kívül, annak az embernek az ereje, aki lemásolta a Teremtőt, és mindent átvesz Tőle. Itt a szabad akarat hazugság, mert két ellentétes minőségével dolgozunk a teremtésnek: az egoizmussal, és az adakozással.

KN

09 feb 2011

69 queries in 0,159 seconds.