Teremtő

Rábás, levél :

“Miért  van az, hogy a  munka dicsérete a boldogsággal kapcsolatban van  meghatározva. (Mikor azt mondja: hogy a te munkád boldogságban legyen és …) És képesek vagyunk megérteni a boldogság légyeget, ennek a világnak a dolgaiból.

Mi lathatjuk, hogy az emberek, akik erőfeszitéseket tesznek egész nap a munkában vagy a gazdaságban, egész nap keményen dolgoznak és mikor eljön az idő, hogy haza térjen, egyen  otthon vagy a vendéglőben, kellemes élvezete lesz a munka után.

Vagy, az aki a  tengeren túl, más országba megy dolgozni és megszenvedi a munka szenvedéseit, és azt várja mikor térhet haza. És mikor lássa, hogy közeleg az idő a hazatérésre, a boldogsága  felemelkedik  a szivében és azzal a sovárgással rendelkezik, hogy elérhessen a célhoz, – és az megnöveli számára a célt.

Mondjuk, hogy érzi magában, hogy érdemes erőfeszitést tenni, de csak azért, hogy érjen haza és élvezete legyen. Masképp, ha nem vágyott volna, akkor  nem lett volna miben  élvezhetnie. Mert a háza üres lenne és nem lenne meg a képessége amire élvezne.

És erre, ezt mondhatjuk, ha tudnánk megmérni ezt az élvezetet egy mérlegen, lehetne azt mondani, hogy az élvezet a munkában vagy abban, hogy pénzt hozunk haza külföldről, az modjuk egy kilónyi súly, és az egész nap  sóvárgása, hogy hazamenjen és megegye az étkezést – az képes megnövelni az élvezetét, akkora mértékben, hogy legyen száz kiló.

És az aki kivánja, hogy  hazamenjen a tengeren túlról szerzett pénzel, ez az epekedés megnöveli az élvezetet határok nélkül……”

Az egész munkánk az, hogy kifejlesszük a vágyat a Fényre. Mert mi most is a Fényben vagyunk, de nem érezzük, mert a mi  vagyunk, csak egy pont, amely magában van és az az illuzioja, hogy mi élünk. Ha elérünk mindenféle gondolathoz és érzésekhez, hogy zavarjon  a mi önzöségünkben maradni, ebből azt kell megértsük, hogy ez is fentről  van küldve, és ez mint eszköz, amely segitség az előrehaladásra.

Mindezek a Fénytől vannak küldve nekünk, a Teremtőtől, hogy megtanitson a hozzá való viselkedésre és hogy megmaradhassunk a boldogságban, mivel a bajok gyötörnek és darabokra szakitják az embert. Végul is az ember  elkezdi megérteni, hogy anélkül, hogy megszerezné a helyes sovárgást, képtelen megnyitni az ő kapcsolatát a Körbevevő Fénnyel, aki elrendezi ezt az egészet.

Ezek után csak a Fény, csak a Teremtő egyedül rendezi el az életünket, az egész sorsunkat és a felébredést, amely hivogat minket. Nekünk a tanulás marad, hogyan reagáljunk megfelelő képpen minden egyes  vágyunkra, gondolatunkra, és a “véletlenekre”.

A mi részünkről a legkevesebb cselekedetet  kell végezzük – több figyelmet ami történik velünk, azért, hogy kinyiljon bennünk a hatalmas vágy a Fényhez, a Teremtőhőz, hogy “Haza térjünk”,annak érdekében, hogy boldogok lehessünk a forráshoz való visszatérésre!

Minden az embertől függ, mekkorara nő az akarata,  hogyan kezeli őket az érzelmei felett. És hogy, nem egy önző modon reagál, azáltal, hogy mindent ami megjelenik benne és a körülményekben visszautasit egy negativ módon, hanem megérti. hogy mindezt attól az egy forrástól kapja, amely iranyitja. Ő tanul a Teremtőtől és igy felkésziti magát a talákozóra.

Igy van akarata, hogy felülemelkedjen az akadályokon és elkerülje a szenvedéseket. Ő hálásan  fogadja ezeket a zavargásokat, és akarja ezeket a zavargásokat. Beirányozza magát egy korrekt módon, hogy visszajuthasson a forráshoz. A személy megérti, hogy amikor egy valódi sóvárgása van, azért, hogy elérje a találkozot, a különböző eseményeken keresztül, amit  a Teremtő elrendezett számára, akkor az ember talákozik a  Teremtővel és ez hatalmas boldogságot  hoz számára.

Tehát, minden a helyes vágy eléresen múlik, hogy mi valóban akarunk-e találkozni a Teremtővel. Amikor a személy készen  áll, akkor a kapcsolat azonnal megtörtenik. Semmi nincs amit kérni tudunk, állandoan dolgoznunk kell egy figyelmes, tudatos és preciz modon, hogy tudjuk mi is történik velünk. Megvizsgáljuk az állapotokat és azon keresztül ami velünk történik, látnunk kell, hogy nincsen más rajta kivül.

Ha minden simán megy, akkor gyanúsan kell tekinteni a dolgokra, és örvendeni kell ha zavargások jönnek.

bs

Kérdés:

Mi az ima a sziv mélyén? Hol található ez a mély pont?

Válasz:

“A sziv mélyén” ez egy nagyon mély vágya  az embernek, amihez az ember nem képes saját maga hozzá férni. Ott, a sziv mélyén, el van rejtve a Felső erő, amely fenntartja a szivet, az összes vágyat melyet megteremtett, ott van elrejtve az élet titka.

De, amennyiben a sziv mélyéből, ugyanabból a belső pontbol, ami bennem van, amelyben található a Teremtő aki megteremtett engem,  támogat és vezeti az összes gondolataimat és a vágyaimat, én képes vagyok Hozzá fordulni – ez a jele annak, hogy elértem az igazi kérést.