Kérdés:
Miért nem emlékezem a Teremtőre?
Válasz:
Nem emlékszel a Teremtő, mert nincs rá szükséged. Amikor szükséged van valamire, akkor eszedbe jut. Az egó nagyon egyszerűen műkődik.
Kérdés:
Mennyire kell összetörjön engem, hogy valóban emlékezzek a Teremtőre? Mivel nem számít, mit teszek, semmi sem segít.
Válasz:
Ez nem igaz. Mindig lehetséges több erőfeszítést befektetni a kapcsolatba, aggódjál a csoportért, a barátokért. Csak a belső erőfeszítésről beszélek, nem attól függ, hogy mennyire elfoglalt az ember vagy, vagy mennyi a fizikai energiád maradt. A dolog itt az érzékenység: neked állandóan meg kell próbálnod, hogy ne távolodj el a barátoktól, hanem fókuszálj gondolatba rájuk és fedezd fel bennük a jövődet.
Kérdés:
A kongresszuson volt egy környezet, amely támogatta a belső munkát. Felülről mintha kaptunk volna egy kis ízelítőt, és most már majdnem nem maradt semmi számunkra a tudatosság cseppjén kivül.
Válasz:
Ez nem elég, hogy felébresszen?
Kérdés:
Nem, mivel a vágy uralkódik rajtam.
Válasz:
Tényleg? Nos, abban a pillanatban amikor emlékszel arra az állapotra és egy kis sajnálatot érzel helyette, te nem tudod kényszeríteni magad valamilyen cselekedetre? Ti nem tudjátok elkötelezni magatokat egymás iránt a szövetség és a kölcsönös garancia által? Mi fog történni, ha nem teszitek ezt? Meg kell próbálni, majd látni fogjátok, hogy nincs erőtök, és felfedezitek, hogy szükségetek van a Teremtő partnerségére. Kérjetek Tőle! Csak amikor a végére ért Mózes, akkor mondta a Teremtő neki: “Gyere a Fáráóhoz”. Mózes a Fáraó házában nőtt fel, ott nevelkedett, ő volt a szeretett herceg, nagyon sikeres volt az egóján belül.
Most ellentétes dolgot akar, mintha nem ismerné a nagyapját és úgy megy hozzá mint teljesen idegen: “Nincsen nekünk semmi közös. Te vagy a Fáraó, és én úgy viszonyulok hozzád, mint a Fáraóhoz, nem pedig mint a nagyapámhoz”.
Kérdés:
De a vágy elutasítja ezt a megközelítést. Még ha a tudatossági szinten megvan egy harmadik tényező, a vágyam nem enged.
Válasz:
Még néhány erőfeszítés, és akkor rájössz, hogy tényleg szükséged van a Teremtőre. Ezen a ponton, ha nem érzed a szükségességét, nem hiszed, hogy Ő képes segíteni neked, hogy Ő létezik, és uralkodik minden felett, hogy Ő rendez mindent az életedben, hogy Ő az aki megedzi a Fáraó szívét, te nem kapcsolódsz a többiekkel.
Kérdés:
Hogyan tudjuk ezt a szakadékot áthidalni a kapcsolatban, mert az elmébe megértjük, de a vágy egy teljesen más dologra törekszik?
Válasz:
Nincs bölcs ember csak tapasztalt ember, csak újra és újra meg kell tenni, hogy megtapasztaljuk. Ez csalódottá tesz, ha nem teszed meg, és csak ülsz és nem csinálsz semmit, elsősorban lélekből és szívből, ha nem kéred a barátaid segítségét akkor nem fogod megtudni. Keressétek a kivezető Mózes pontot magatokban, a kapcsolatot a Teremtővel.
Semmi mást sem lehet tenni, de ez ellenkezik a vágyaddal. Ugyanakkor meg kell, hogy mozgass egy másik erőt és eszközt, amelyek úgy tűnnek mintha támogatnák a vágyat, de fordított módon.
Kérdés:
Hogyan csináljuk ezt? Elméletileg, nagyon világos, de a valóságban?
Válasz:
Hiányzik a világos látás. Folytatnunk kell a munkát, hogy megtörjük a vágyat. Miért is törnénk be a nyitott ajtót? Amikor a falhoz szorulsz, akkor hirtelen okosabb leszel, és megérted, hogyan kell kérni a Teremtő segítségét. Ehelyett feladod, mintha befektetnél száz dollárt és hajlandó vagy elfogadni a veszteséget, még egy kis kárt.
De te befektetsz mindent amid van, minden vagyonodat, akkor nem szeretnéd elvesziteni, és mindent azért tennél, hogy sikeres legyél.
Ez nem a mennyiség, hanem minőség. Hirtelen, miután bekopogtál a barátaid szívébe és megtettél minden lehetséges erőfeszítést a kapcsolatra, te felfedezed hogy nincs erőd folytatni tovább. És mégis folytatod, egyre többet és többet, és ha valóban nincs már erőd, akkor felfedezed a Teremtőt: “Most kérem Tőle, hogy kapcsoljon össze minket. Már érzem az általános rendszert és a gonosz hajlamot, a közös gyűlöletet. És most akarom felfedezni a Teremtőt. Én már látom Őt, Ő intéz el mindent, Ő szándékosan keményítette meg a Fáraó szívét. És most kényszerítem Őt a cselekedetre”. De ha még érted is ezt, még mindig nem tudod kötelezni Őt azonnal. Szükséges, hogy az összes vágyad és szándékod többet vagy kevesebbet, a helyes sorrendben legyenek. Vajon a Teremtő nem akar jobbat számomra? De kell egy teljes edény, hogy kitöltse a helyes hiányt.
Kérdés:
Ez azt jelenti, hogy csak ugyanazt a pontot kell ütni újra és újra?
Válasz:
Ez nem ilyen egyszerű, a lényeg az, hogy a pont állandóan változik. Minden alkalommal, ez egy kicsit más, mélyebb, többet összekapcsolt, mivel te állandoan emelkedsz.
Kérdés:
Mit csináljak a kárral amit a barátaimnak okozok az utamon?
Válasz:
Te csak eredményeket hozol, mivel te probálkozol hozzá adni valamit az általános egységhez. Tehát, te ezt kárnak hívod?
Kérdés:
A kár, hogy nem sikerül aggódni a gondolataimban, hogy támogassam a nap folyamán.
Válasz:
Ez azért történik így, mert a Teremtő szándékosan ad mindenféle akadályt. Pontosan Ő az aki megkeményíti a szívedet, a fáraó szívét. De ennek ellenére te erőfeszítést teszel, mint Mózes, aki nem ért egyet a Fáraóval. Ez a te erőfeszítésed, a csoport megkeményedett szíve a Teremtő felé. Akkor miért sírsz? Minden rendben van!
Kérdés:
Tudom, hogy kell adjak a barátaimnak valami mást, de nem tudok.
Válasz:
A Fáraó is, azaz a gonosz hajlam, a barátok közötti gyűlölet, és maga a csoport a jövőbeli szeretet – mindez a Teremtő. Ő ábrázolja magát a különböző formákban, azért, hogy vonzzon téged az egységen keresztül Magához.
2012 Szeptember 25., Reggeli lecke a “Tóra átadása”
(BS)
