A Zohár, BeHukotai fejezet (Törvényeimben), 24. pont:…Mindez azért van, mivel az igazság sem nincs korrigálva, sem beteljesítve csakis a tisztesség által, ahogy az írva van, “A tisztességben leszel létrehozva”. Mindez az Izrael gyülezetére vonatkozik, a Malchutra, mely csakis a tisztességben válik teljessé, ahogy az írva van, “És cselekedd meg azokat”, mely az alsó felébresztése által történik meg.

Mit jelent a MAN, könyörgés, könnyek, jótékonyság, “könnyek kapuja” és ima? Mindez azt jelenti, hogy olyanná akarok válni, mint a Teremtő. Csakis ezzel a feltétellel, hogy azt követelem, hogy olyanná váljak mint a Teremtő ébresztem fel a Zeir Anpint, hogy Ő befolyásolja a Malchutot.

Csakis amikor az alsó olyanná akar válni, mint a Felső, akkor képes a Felső őt befolyásolni, és felemelni őt a magasabbik szintre, megadva neki az erőt és megértést arról, hogy mit is jelent Felsőnek lenni. Végül is mi mást lenne képes a Felső adni? A Teremtő csakis tökéletességgel rendelkezik, és Ő csak a tökéletességének szintjeit képes nekünk átadni, fokozatosan annak a szintnek megfelelően amin éppen vagyunk.

Ezért van az, hogy nincs semmi más amit kérhetnénk a Teremtőtől, kivéve annak a lehetőségét, hogy fokozatosan olyanná váljunk mint Ő, ahol minden alkalommal a tulajdonságaink egyre jobban hasonlóvá válnak az Ővéhez. Neki semmi más nincs amit adhatna a korrekciónkon kívül. Mi valóban olyanná akarunk válni, mint Ő, ez a mi kapcsolatunk a Teremtővel.

Ennél fogva ezért van az, hogy az összes többi kiáltás, és könnyek amit ontunk ebben a világban nem vezet semmihez. Visszatekintve történelmünkre láthatjuk, hogy mindez nem segít. Az egyetlen dolog ami azonnal működik az amikor elérem ezt a “váltópontot”. Ettől a ponttól kezdődően mely az én kívánságom hogy olyanná váljak, mint a Teremtő, amikor meghatározom pontosan, ki is Ő, mit is jelképez Ő, mi az ami nekem hiányzik, és mire is kell törekedjek, és amikor vágyamat olyan vággyá változtatom, mint az Ővé – ez az amit úgy hívunk, hogy a koldus imája, könnyek, a Könnyek Kapuja és jótékonyság.

hzs

Amikor a Zohár könyvét olvassuk,  látjuk, hogy olyan tulajdonságokról, formákról és képekről beszél, amiket még nem érzékeltünk. Pontosan ez a meg nem értés késztet minket arra, hogy kialakítsuk a helyes érzékelés formáját.

Ha más Kabbalista könyvet olvasunk, akkor mindent egy tisztán mechanikus módón foghatunk fel, az eszünkkel, vagy materiális képek formájában. Akkor elégedettek leszünk azzal az érzékeléssel, ami minden szempontot leszállít a mi világunk szintjére, Anélkül, hogy megértenénk, hogy ez mind imaginárius. Másképpen tekinthetjük őket spirituálisnak, többnyire teorétikusnak,

Ezzel szemben a Zohár könyve Bal HaSulam Kommentárjával arra ösztönöz bennünket, hogy keressünk egy új érzékelést, ami egyesíti ezt a két képet. Ennek eredménye a valóság valódi érzékelésének felbukkanása. A személy nem érti, hogy ez hogyan történik, de a könyv hat rá és fokozatosan elsajátít egy új érzékelést.,

Kérdés:

Természetesen minden könyv hatással van az emberekre, még az egészséges táplálkozással foglalkozó könyvek is. Amikor Rabas cikkeit olvassuk a csoportról, vagy olyan Baál HaSzulám cikkeket, mint a „Matan Torah” (A Tóra adása) és az Arvut (kölcsönös garancia), tiszta számunkra, hogy ezek a cikkek az egységről beszélnek. Amikor a Zohárt olvassuk, hiszünk benne, hogy a Kabbalisták az egységről írtak, de ez nem nyilvánvaló a szövegből. Hogyan gyakorol hatást ez a szöveg?

Válaszom:

Vannak könyvek, amelyek a megértésre gyakorolnak hatást. Például amikor egy szakácskönyvet olvasunk, tisztában vagyunk vele, hogy miről szól ez a könyv és hogyan gyakorol hatást az elménkre. Viszont a Zohár olyan módon íródott, hogy nem a fizikai elménkhez szól, ezért vagyunk képtelenek megérteni ezt a könyvet. A Zohár a spirituális elménkhez szól; mégis jelenleg nincs spirituális elménk. Nem azzal teremtettek minket; inkább el kell azt érnünk. Nem tudjuk még megérteni, miről írtak a Zohár írói; hogy ezt megtegyük, fel kell emelkednünk az ő elméjüknek szintjére és az érzékeléseikre.

Néha érezni tudjuk ezeket a változásokat önmagunkban, amikor mi hirtelen felfogunk olyan dolgokat, amit azelőtt képtelenek voltunk megragadni. Egyszer csak, láthatjuk hogy van egy tökéletesen különböző nézőpont ahonnan szemlélhetjük a dolgokat. Ez egy olyan belső perspektíva, ami nem létezik ebben a világban. Ebben a világban az előnyös pont a Lo Lisma szándéka (a kapás érdeke). Ennek megfelelően, ha megértjük a Lismát (az adakozás érdeke) és elérjük a spirituális elmét és érzékeléseket, érezni fogjuk, hogy mi egy másik bolygóról jöttünk, nem ebből a világból.

A Zohár két rétegben íródott, hogy elvigyen ehhez minket. Az első réteg olyan meséket jelent, amik látszólag erről a világról szólnak, de nagyon különös formában íródtak, mint a Templom, az állatok, a Sinai sivatag, és így tovább. A második réteg egy belsőbb szint, ami olyan kifejezéseket használ, mint Zeir Anpin, Malhut, a három vonal, felemelkedések és alászállások, Aba ve Ima és így tovább.

Nincs kapcsolatunk egyik síkkal sem. Lényegileg viszont ez nem két különálló sík, de két nyelvezet, ami ugyanarról a jelenségről beszél. El tudom képzelni a síkot, ami közelebb van hozzám, azt ami látszólag úgy beszél erről a világról, mint egy sátor, a templom, és az emberek, akik dolgokat tesznek. El tudom képzelni a második síkot is, valahogy a jobb és a bal vonalat, fentet és lentet, a Fény haladását, és a Parcufon belüli emelkedéseket és süllyedéseket.

Sok erőfeszítésre van szükség, hogy a két síkot, mint egészet képzeljük el, és hogy mindez bennem van. Ez a kapcsolatomról szól az adakozás erőivel; mindez csak az adakozás erőiről szól. Hol van a templom, a gyűlés sátra, a Zeir Anpin és a Malhut? Minden bennem van. Mindkét síkor úgy kell kezelnem, mint belső spirituális tulajdonságaimat. Ki kell vinnem magamból őket és éreznem kell őket, ami a „Zohár könyvének kinyitása” vagy feltárása. Ez az, amiért a Szegula (gyógyszer) itt működik.

A sütőkönyvek vagy a súlycsökkentő könyvek kimossák az agyunkat. Átvesszük az író elméjét, befolyással van ránk, és a véleménye elkezd érdekelni minket. A Zohár nem „mos agyat” vagy nyom el minket; nem tartalmaz semmi ilyet. A gyógyszer kizárólag a vágyunknak megfelelően működik. Nagyon erős vággyal kell rendelkeznünk, hogy a Zohár tényleg úgy befolyásoljon minket, hogy a spiritualitás feltáruljon nekünk.

cst

Rabas, a „Tóra jelentése és a Teremtő útjának munkája” című cikkében írja: Amikor valaki Tórát szeretne tanulni, a célt kell a szemei előtt tartania, az okot, amiért tanulni szeretne. A cél, ami a haszon ebben, a Tóra kivonata, ami a Reformáló Fény, ami benne rejlik.

Lényegében nincs szükségünk semmi másra. El kell képzelnünk, és megpróbálni érezni, hogy minden a Felső Fény miatt történik, ami „nincs más Rajta kívül”, ez azt jelenti, hogy Ő az irányító, és az úr, és csak ő tesz meg mindent.

Ennélfogva, csak vágynunk kell és várni a cselekedeteire, és a következményeire. A teljes munkánk az Ő cselekedeteinek magunkra vonásáról szól, annak érzéséről, hogy mi vagyunk az alacsonyabb szint, míg Ő a Felső Egy, és a Felső Fok, azaz a Fénnyel való hasonlatosság eléréséről. Ő cselekedni fog rajtunk, és hasonlatossá tesz minket Őhozzá, és mi vágyódni fogunk rá, vágyni, hogy hasonlóak legyünk Őhozzá.

Tehát a munkánk nagyon egyszerű. Nem fontos, hogy melyik passzusát olvassuk a Zohárnak és hogy miről szól; nem fontos, hogy mennyire értjük, amit olvasunk. Létezik a kapcsolatnak egy rendszere közöttünk és a Felső Fény között, ezt hívjuk a Zohár könyvének. Használnunk kell és vágyni rá, hogy a Fényhez hasonlatosak legyünk a tanulás alatt.

Ez a vágy felébreszti a Fényt, és működni fog rajtunk. Lassan elkezdjük érezni a hatását.

A Kabbalisták akik Rashbi, a Zohár könyvének szerzője előtt éltek, hoztak létre korrekciókat a lelkek közös rendszerében egy magasabb szinten. A Rashbi rendszere közvetlenül kapcsolódik hozzánk, és ennek okán mi a Zohár könyvét tartjuk elsődrendű forrásunként. Azáltal, hogy korrekciókat végeznek a törött lelkek rendszerében, a Kabbalisták speciális kapcsolatot hoztak abban létre, egy általános korrekcióra felkészítve azt. Ők felélesztik ezt a rendszert, Fényt hozva abba a kapcsolatok csatornáin keresztül, melyeket ők azon belül létrehoztak.

Ennél fogva mi most képesek vagyunk felemelkedni, és korrigálni magunkat ezen a rendszeren belül. Azáltal, hogy korrigálja magát a lélek nem csak magát változtatja meg, az ugyancsak korrekciót hoz az összes többi lélek számára is. Azonban vannak bizonyos lelkek, mint Rashbi lelke, melyek elsőrendű szerepet játszanak a korrekcióban. Ők egy specifikus szintet teljesítenek, és elkészítik az alapokat az összes többi későbbi korrekció számára.

Úgy tűnik nekünk, hogy a korrigált lélek egy elszigetelet része a rendszernek. Azonban ez nem így van. A lelkek teljes rendszere integrált, mint egy holografikus kép, mindegyik rész tartalmazva a teljes képet. Másrészről, minden egyes rész benne található a teljes képben, és mindegyik másik részben ugyancsak. Én a lelkek rendszerének része vagyok, a teljes rendszer bennem található, és én is benn vagyok foglalva a rendszer minden egyes részében.

A lélek nem az egész egy része – az el van oszolva a teremtés teljes rendszerében. Az behatol a Végtelen Világ teljes Malchut-jába, tulajdonságaival. Ez igau mindegyikőnkre. Amikor mindegyik személy kiegészít mindenki mást, akkor a lelkek egy hatalmas szféráját kapjuk, ahol a Rashbi rendszere a korrekciót nyújtja a teljes rendszer számára. Ezen a rendszeren keresztül kapjuk meg azt a Fényt, mely korrigál és megtölt minket.

hzs