adakozás

Az adakozás edényei, amelyek egykor eltértek, bezuhantak a megszerzés edényei közé, és most a hatalmuk alatt vannak. Ez az állapotot jelenti a “száműzetést”. Ennek az a kifejeződése, hogy a megszerzési vágy használja az adakozási tulajdonságot, mint adakozás a megszerzés érdekében.

Tehát, a “száműzetés” egy spirituális fogalom, nem egyszerű. Akkor érek el hozzá, hogyha adakozok a Teremtőnek, hogy örömet kapjak Tőle. Teljes egészében “klipa” vagyok, ami azt jelenti, hogy én száműzetésben vagyok, egy nagyon magas spirituális szinten egy korrupt kapcsolatban a Teremtővel. Végtére is, csak két erő van: a megszerzés és az adakozás. A megszerző erő vagyok, megragadom az adakozási erőt, felhasználom, annak érdekében, hogy megszerezzek.

De van olyan nap, amikor nem érzem, hogy száműzetésben lennék, hanem ellenkezőleg, együtt érzek a megszerzési vággyal. Ha érezném az adakozási vágyat, akkor azt mondanám, hogy száműzetésben vagyok, s a Faráró uralkodik felettem, azaz az egó. Állandóan adakozni szeretnék, de mindent a megszerzés szándékával teszek.

Ez amikor megtudjuk különböztetni az egyiptomi időszakot, amikor száműzetésben voltam, és amikor nem voltam száműzetésben. Baal HaSulam írja a 41. “Levelében” (1925): “Amikor Izrael népe úgy gondolta, hogy Egyiptom rabszolgaságba vette őket, és elveszi őket a Teremtő munkájától, ugyanabban a mértékben valóban Egyiptomi száműzetésben voltak” .Mindez csak a “megszerzőn” múlik, aki megszerez, és érzékel. Például, amikor Mózes megölte az egyiptomit, a zsidók leleplezték őt. Nem érezték, hogy száműzetésben vannak, éppen ellenkezőleg, Mózes, és nem a Fáraó nehezítette meg az életüket.

Nos, amikor az edények összetörtek, az adakozási edények vagy Izrael lelkei, amely – Jasar – el (egyenesen a Teremtőhöz), az adakozási szándék – lezuhant a megszerzési edénybe, amelynek célja, hogy megszerezzen.

De ez önmagában nem jelent semmit. Szükséges, hogy megvizsgáljuk, mik a megszerzés edényei, mik az adakozás edényei. Ha én azonosítom magam a megszerzési edényeivel, akkor ez az én világom olyan, mint a Fáraó aki megépítette Pithom és Rámszesz nagy városait. Másrészt, aki adakozni szeretne az Ő számára ezek a szegénység városai, veszélyesek: “Lehet, hogy soha nem lesznek képesek kimenekülni az egó ellenőrzése alól, a Fáraó ellenőrzése alól?”.

Ezért meg kell értenünk, hogy mi hol vagyunk. Akinek van “a szívbeli pontja”, aki a Kabbala Bölcseletére sóvárog, a Teremtő felfedezésére, a korrekcióra, annak folyamatosan le kell, hogy  tesztelje magát: “Most mi van nálam, az adakozási vágy, vagy a megszerzési vágy?

Ha a megszerzési vágy, akkor a Fáraónak dolgozom ; ha az adakozási vágy , akkor én Izrael vagyok az egyiptomi száműzetésben”.

Ennélfogva, ez az első megértés, ha kifejlesztjük ezt a vizsgálatot akkor kimegyünk a száműzetésből. Ahogy Rabash írja a “Létra fokozatai” (1985/1986, 6. cikkében): “Mi lesz, a száműzetés az edények megvizsgálása, és a megváltás, a Fény és az adakozás között”? Pontosan a vágyakból ered ez. Amikor érezzük, hogy ennek az ellenőrzése alatt vagyunk, ebben megjelenik egy új edény, amellyel kivonulunk a száműzetéséből. Ezek nem új edények mivel az “edények” azok már új vizsgálatok, amelyek megszületnek az egyiptomi munkában, a száműzetésben, a négy szintjén a teljes edénynek, és akkor érezzük a megváltás eljött számunkra.

Tehát, mit jelent az Egyiptomból való kimenekülés? Kitől menekülünk? A megszerzési vágytól? Nem. Akkor mivé válik a Fáraó amikor kijövünk Egyiptomból?

Az első szakaszban Ábrahám csoportja kijön Babilonból, azaz a vágy, hogy felhasználja a Teremtőt a maga számára. Más szóval, az adakozási edények “tzimtzum” (megszorítást) végeztek a megszerzési vágyon, és akkor nem lehet korrigálni, és eltértek attól. Aztán ez a vágy növekedett – megjelent Ichák, aki képviseli a “bal vonal” -at, és ezt is le kell vágni. Állandóan megszerzési vágyat adnak hozzá, és mi vizsgálatokat végzünk, leválunk tőle, és a jövőre hagyjuk, amíg dolgozni tudunk vele. Csak csatlakozunk az adakozási vágyhoz, azokhoz az edényekhez amelyekkel képesek vagyunk dolgozni.

Tehát a “Fáraó” nagyon nagy megszerzési vágy, amely elérkezett, miután Izrael fiai felkészítették magukat egy új szakaszra. Először is, befejeztük az adakozási vágynak a következő szakaszát, az úgynevezett “Jacob.” És akkor megjelent a szükség a növekedésre, az úgynevezett “éhség az országban”, és akkor leereszkednek Egyiptomba, hogy újabb megszerzési vágyakat szerezzenek.

Kezdetben a Fáraó jó volt, és az élet az új helyen is jó volt. Ők érezték, hogy a hozzáadott megszerzési vágy nem zavarja az adakozási vágyat. Tehát először ők vezettek Egyiptomban – ők irányították a megszerzési vágyukat. Ami azt jelenti, hogy még nem volt száműzetésben, hanem “a bőség hét éve”.

Aztán, Izrael fiai csatlakoztak az új edényhez “az éhség hét éve” – hez. Majd a megszerzési vágy továbbra is folytatódott növekedni, és eljött az a pillanat amikor én nem vagyok képes semmit tenni vele. Lassan – lassan “felfal” engem, és betesz az adakozási vágyba a megszerzés érdekében. Fáraó többet és többet vesz Izrael fiaitól, és ők tehetetlenek az ellenőrzéssel szemben. Ez a vágy lenyelte őket, mint egy krokodil, és nem maradt semmi az adakozásból, és a Fáraó jobban növekedett. Végül is, a teljes sötétségből felébred bennünk a “szívben levő pont “- Mózes aki kivisz minket Egyiptomból.

Ez a megszerzés vágy útja, és ezek a különböző típusok. Minden történet a vágyban fejlődik ki. Miután kijövünk az Egyiptomi rabszolgaságból, elérünk a” Sinai hegy” – re, a gyűlölet hegyéhez. Ez ugyanaz a zavar, csak más formában. Aztán újra és újra növekedik az egó, minden alkalommal más-más formában, és ez lehetővé teszi számunkra, hogy folytassuk és elvégezzük a korrekciókat.

2o12 November 29, Reggeli lecke, a “Száműzetés és megváltás” c. cikkből

BS