belső munka

Kérdés:

Képes vagyok felgyorsítani a Resimók (spirituális gének, emlékképek) kibomlását, vagy az egy állandó értékkel rendelkező folyamat?

Válaszom:

Mi ebbe a világba a Végtelen Világból (Ein Sof) ereszkedtünk le öt világon keresztül, és ebből a világból fel kell ismét emelkednünk a Végtelen Világba. Báál HaSzulam ezt nagy részletességgel leírja a “Zohár Könyvéhez írott bevezetőjében”. A lefelé történő úton a Resimók, melyek összetörtek a leereszkedés alatt megmaradnak bennünk. Ez a világ immár 15 milliárd éve létezik, és ma 2O1O-ben mi vagyunk az elsők akik elkezdik a felemelkedést, korrekciónkat.

És nekünk magunkhoz kell vennünk, elő kell vennünk törött Resimóinkat és újonnan meg kell valósítsuk őket a ABYA és Adam Kadmon 5 világán keresztül. Ugyanazokat a lépcsőfokokat kell vegyük, de ezennel mindazt egy korrigált formában. Valójában ez nem két külön út, felfelé és lefelé, hanem ugyanaz az egy létra, egyetlen vonal. Mi tudattalanul, eszméletlenül ereszkedtünk le azon. Még ebben a világban is mi még mindig nem vagyunk tudatában annak mi is történik.

Amikor mi elkezdjük megvalósítani Resimóinkat, mi nem tudjuk mi is történik velünk, mindaddig amíg el nem érkezünk egy bizonyos pontig, átlépünk a Machsom-on (a minket a spirtitualitástól elválasztó határvonalon) De a határvonal után mi elkezdjük felemelni Resimóinkat Asszija, Yecira, és Beria világain egészen az Acilut Világának Malchut-jáig, melyet úgy hívunk, hogy Shechina (Istenség). Az Acilut Világában létezik a korrekció szerkezete. Ez az ahol mi mindent korrigálunk, és akkor elkezdjük megérteni, érezni és felfogni a teljes folyamatot.

Mi nem választjuk a Resimót. Mindenki rendelkezik egy “helix”-szel, a Resimók láncával mely belé lett helyezve, és mi keresztül megyünk azon egyenként, az elsőtől az utolsóig.

A Fény majd dolgozik azokon amennyiben mi kiváltjuk azt (Fényt) minderre. Ezáltal mi csak azt a sebességet tudjuk meghatározni ami által a Resimók kibomlanak. Amennyiben én becsatlakozom a csoportba és a tanulásba, amennyiben én arra gondolok és arról gondoskodom szabad időmben, akkor ezáltal én felgyorsítom fejlődésem sebességét. Emellett egyátalán nem számít mennyi szabad időm van naponta. Van akinek 2O órája van, míg másnak csak kettő, de csak az számít hogyan is használjuk azt fel.

Mindenki a számára leghasznosabb környezetbe lett helyezve, ez nem tőlünk függ. Mi azonban meg kell keressük szabad időnk kihasználásának leghatékonyabb módját a spirituális fejlődésünk céljából. Ezt a “Szabadság” című cikkben átvesszük. A személynek annyira bele kell kapcsolódnia a csoportba amennyire az csak lehetséges, és akkor ott, a közöttünk levő egységen belül, oda kell irányítanunk összes erőfeszítésünket, mind a terjesztésben, mind a tanulásban.

Ezek a mi legfontosabb cselekedeteink: a csoporton belüli egység, és az egységről a terjesztésre és tanulásra való átváltás. Ennél fogva mi felébresztjük a Fényt, a többi nem tőlünk függ.

hzs

A spirituális fejlődés első szintjén a személy még nem rendelkezik a Teremtővel vagy a csoporttal, csak élvezetet akar kapni. A második szinten már hajlandó adakozni annak érdekében hogy megszerezzen, és még nem koncentrál az adakozásra, hanem még mindig inkább a beteljesüléssel van elfoglalva. Ez az ő célja.

A harmadik fázisban a személy felébred: Rendelkezik a Teremtővel, a Resimóval (spirituális gén, emlékkép), a szívben található ponttal. Elege van a közvetlen megszerzésből, és valami újra vágyakozik, amit még továbbra is magának akar megszerezni. Azonban ugyanakkor egyre kevésbé koncentrál önzőségére.

A negyedik fázisban a személy elkezd a csoporton belül dolgozni. A harmadik és negyedik fázis között nagyon sok kétségbeesett állapot létezik a spirituális világ megszerzésének képtelensége miatt. Csak miután átélte ezeket az állapotokat képes a személy megérteni hogy semmilyen módja nincsen arra, hogy egyedül boldoguljon, és elfogadja a csoportot mint egyetlen mentségét. Most már képes fejét meghajtani az előtt. Ez az átmenet akár éveket vehet igénybe.

És legvégül a személy elkezd annak érdekében dolgozni, hogy adakozzon a csoport számára ahol a Teremtő rejtőzik. Mindez folytatódik, ameddig el nem éri az adakozás állapotát, és már képes megszerezni az adakozás érdekében.

A csoport az a “gomb”, melyre állandóan rákattintunk annak érdekében, hogy a Fényt magunkra vonzzuk. Én részt veszek ebben az életben, egységre aspirálok barátaimmal, és arra vágyok, hogy “feloldódjak” bennük, ezáltal magamra vonva a Reformáló Fényt. Lényegében ez az én egyetlen cselekedetem: hogy magamra vonjam a Fényt, mely aztán létrehozza az összes szükséges változást.

A helyzet egyszerű. Itt vagyok én, az aki a cél elérésre vágyik: hogy egyenértékűvé váljon a Teremtővel. Létezik az eszköz is: hogy követeljük a Fényt mely befolyásolhat minket, és hogy fokozatosan létre hozza az összes módosítást bennem a csoporton keresztül. Ez a módja a mi előrehaladásunknak.

Minden egyes változással, én képes vagyok megvizsgálni magamat: Mi az a “nap”, mi az “éjszaka” számomra. Hogy ha én a “nap”-ban vagyok, az azt jelenti hogy én többféle formában kielégülök, ha én az “éjszakában” vagy “sötétben” vagyok, az elmém és szíven pusztulását jelképezi. Ez az ahogy az önző vágyainkon belül tűnik.

Most nekünk olyan változásokat kell felkavarnunk magunkon belül, hogy az lehetővé tegye adakozás iránti vágyak megszerzését, amelyekben mi képesek vagyunk a “nap”-ot és “éjszakát” oly módon értelmezni ahogy azt a Teremtő teszi. A Teremtő számára a “nap” az adakozás, vagy értelem feletti hit, mely ellentétes a jelenlegi szintünk logikájával és érzékelésével.

Hogy azt elérjük, nekünk nem kell emberfeletti erőfeszítéseket tennünk, melyekre nem vagyunk képesek. Ehelyett nekünk a csoporton belül kell erőfeszítéseket tennünk, egységünkön belül, és magunkra kell vonnunk a fényt, mely leereszkedik és elvégzi munkáját.

Valójában az összes spirituális munkát úgy kell tekintsük, mint a “Teremtő Munkáját”. Ő végzi azt el, és nekem csak vágynom kell arra, mint a kisgyereknek, aki megragadja a felnőtt kezét, és oda húzza ahova menni akar. Amennyiben a személy megérti ennek az interakciónak a lényegét, akkor kellemesen érzi magát. Minden egyes újabb lépéssel ő felhasználja szabad választását a csoporton belül, és magára vonja a Reformáló Fényt.

hzs