Szerző arhívuma: nandor

Vélemény: (David Rubenstein, a The Carlyle Group alapítója és igazgatója)

„Országok inognak meg, tüntetések őrjöngnek, a munkanélküliség megtöbbszöröződik, a kapitalizmus érdemei megkérdőjeleződnek.”

„Mindig éreztem, hogy volt két alapvető hiba – és láttuk, hogy az elmúlt pár évben megjelentek. Az első az, hogy a korlátlan bősége a gazdagság megteremtésének fenntarthatatlan fejlődést fog megteremteni és kétségtelen összeomlást. A nagy válság, amit az olcsó hitel hajt, egy könnyen megérthető példája ennek a hibának.”

„A második az egyenlőtlenség ami akkor jelenik meg, amikor a vagyonteremtés üldözése magam mögött hagyja az erre kevésbé képteleneket (a legtöbb esetben nem a saját hibájukból kifolyólag), hogy versenyezzenek a keményen küzdőkkel, vagy alkalmazkodjanak hozzájuk.”

„Miközben nincs egyszerű orvosság a kapitalizmus két nagy hibájára, íme mit tennék 2012-ben, hogy a rendszert a lábára állítsam, és hogy mérsékeljem a bevételi különbözőségeket.”

„1. Megmenteném az Eurót és ez Európai Uniót. Egy működő és élő EU – a világ legnagyobb gazdasági egysége – lényegi a globális jólét szempontjából.”

„2. Kijavítanám az Egyesült Államok adósságát és hiányát… Ez elfogadhatatlan és nem jó a kapitalizmusnak.”

„3. Integrálnám a fejlődő piacokat. A világnak fel kell ismernie, hogy a kapitalizmus központja a fejlődő piacokra vándorol – ahol a legtöbb növekedés történik 2012-ben… Ha maguknak nem is, de a tőkének meg kell oldania a legtöbb problémáját a fejlett piacoknak, különösen a nagy válság maradékát, ami nem tolerálható feltételeket teremt. Ez jobban fogja bántani a szegényeket, mint a gazdagokat.”

„4. Oktatni, oktatni, oktatni. Talán az egyenlőtlenség legnagyobb oka az egyenlőtlen állapota az általános és középiskolai oktatásnak.”

Válaszom

A kapitalizmus kimerítette magát; nem lehet olyan integrált, mint amennyire a Természet azt megkívánja, mivel nem az értelmes fogyasztáson alapul, hanem a fogyasztás és a termelés folyamatos növekedésén, ami nem fenntartható a korlátozott piacoknak és természeti erőforrásoknak köszönhetően.

CST

Az újságokban ( BBC News)

“Egyesült Államokbeli tudósok rájöttek, hogy az elmúlt négy országos járvány a La Nina események után történt, amik hideg vizet hoztak a Csendes-óceán keleti felszínére.”

“Kétségtelenül, az utolsó négy országos járványt – a spanyolnáthát, ami 1918-ban kezdődött, 1957 ázsiai influenzáját, a hong kongi influenzát 1958-ban, és a sertésinfluenzát 2009-ben –  mind a La Nina körülményei előzték meg. Az a közös ezekben a járványokban, hogy mind újfajta vírustörzseket tartalmaznak, amik ellen az emberek még nem fejlesztettek ki immunitást.

“A La Nina eseményekkel való kapcsolat még nem tiszta számunkra. De az elmúlt kutatások megmutatták, hogy némelyik vadmadár repülési mintája és vándorlás során történő pihenőhelye, vagy vedlési ideje különbözik az El Nino és a La Nina évek alatt.”

Most ránézhetünk a vírusos génre, ami számos madárra, sertésre és emberre fertőz – talán képesek leszünk megkapni valami statisztikailag erős tényt, hogy jobban megértsük a mechanizmusokat.”

Válaszom

Egy új fázisába léptünk a világ feltárulásának, a világ mint egységes egész feltárulásába – és ez megköveteli tőlünk, hogy mi is ugyanezt tegyük. Ebből az okból kifolyólag, folyamatosan nagyobb kapcsolatot fedezünk fel a világ összes része között.

He elkezdenénk egységre lépni, megváltoztatnánk önmagunkat, és az új integráltságunk birtokában, felfedeznénk hogy a világ integrált. Egyébként „mindenki a hibáinak megfelelően ítél”, és mi akik nem látjuk egyesültnek a világot, helytelen módon viszonyulunk hozzá, nem úgy mint egy analóg rendszerhez, hanem mint egy diszkréthez és emiatt érezzük az ellentmondást közöttünk úgy mint egy válságot. Ez egy veszélyesebb „járvány”.

CST

A gyűlölet elválaszthatatlan a szeretettől. Ennek az alapelvnek belém kell ágyazódnia, hogy a programom legyen a világgal való viszonyomban, amin keresztül mindenre tekintek. Ilyen formán, mindig a középső vonalon leszek, a Tifferet középső harmadában, a Klipat Nogában, a szabad választásom helyén.

Egyébként nem tudom beorientálni magam és nem tudom, hogy hol vagyok: az adományozás vagy megszerzés területén, vagy teljes ködben. Egészen addig, míg meg nem formálok két ellentétes vonalat, nem vagyok a világban, ami egy valóság lehet.

Tehát sok felemelkedésen és lesüllyedésen megyünk keresztül, egészen addig, amíg el nem kezdjük megérteni a gyengeségét annak, hogy csak a jobb vagy csak a bal oldalban vagyunk. Ha csak a jobb oldalon vagy csak a balon vagyunk, ez egoista állapotot jelent, Izmael vagy Ézsau klipáját.

És ha azért vagyok a jobb oldalon és a balon, hogy összekössem őket, és föléjük emelkedjek, hogy a jobb mindig egy kicsit magasabban legyen, mint a bal (ahogyan mindig hajlamom van a jobb felé), ekkor építem meg a középső vonalat.

De mindketten jelen vannak, és támogatják egymást. A két vonal ilyen rendszerén keresztül, lehetséges meglátni az adományozás fontosságát, a megszerzéssel összehasonlítva. És ha nincs megszerzés, hogyan tudjuk leellenőrizni ezt?

Ennélfogva a gyűlöletnek és a visszautasításnak léteznie kell. Egy olyan személy, aki nincs közeli kapcsolatban a barátaival, nem akar kapcsolódni, és mindig mellékvágányon marad, lehet hogy nagyszerű viszonyokat ápol a többiekkel, lehet hogy jó barát, csendes és nyugodt, de nem vonódik bele a munkába.

Másfelől, aki vitázik és lobbanékony és senkivel sem képes kijönni, képes lehet belső kapcsolatok kiépítésére a barátokkal. Nemcsak külső megjelenésük szerint kell számításba venni ezt a kritériumot, hanem mindenkinek magát kell megvizsgálnia belül.

CST

Az integrált társadalom állapota nem mindenki egyénisége által nyer karaktert, hanem pontosan attól, ami köztünk, felettünk, vagy rajtunk kívül foglal helyet. Ugyanakkor felemelkedünk az állati szintünk fölé, a következő szintre, amit úgy hívnak, hogy „ember” vagy „Ádám” héberül.

Nem véletlenül írják le Ádámot úgy, mint egyetlen közös képet amiből állítólag kinőttünk, belsőleg felosztódva miután az erény szintjéről lezuhant (az egoizmus eredete), ami ezt a képet töredékek sokaságaira osztotta. Mi vagyunk ezek a töredékek.

És most, ennek az egoizmusnak, ami úgy létezik közöttünk, mint egy felosztó, taszító erő, fölé kell emelkednünk. Nem úgy tesszük ezt, hogy leromboljuk, hanem éppen ellenkezőleg, felhasználjuk az emelkedés érdekében, mert egy kölcsönös taszító erő nélkül közöttünk, nem lesz ingerünk rá, hogy túljussunk rajta, pontosan a fölé emelkedésen keresztül. És azáltal, hogy ezen erő fölé emelkedünk, egységre lépünk.

Más szavakkal, bár az egoista leválasztottságunk ereje úgy tűnik, hogy károkat okoz nekünk, a valóságban ez mind a hasznunkra van. Önkéntelenül is magunk fölé emel minket, az állati szintünk fölé – a fejlődés egoista módja fölé, ami napjainkban véget ér. Állatinak hívjuk ezt, mert ösztönösen fejlődik ki bennünk, éppen úgy, ahogy a fejlődés előző állomásai, amin az evolúció folyamata során keresztülmentünk.

Most új fázisa jelenik meg az emberiség fejlődésének, egy tudatos fejlődés, ahol feltárjuk magunkban „Ádám” közös képét, amit össze kell gyűjtenünk, az egoizmus fölé emelkedve, egymás között összekapcsolódva, egymásra rétegződve egyetlen mechanizmussá, teljessé téve egymást. Az egoizmus segít nekünk ebben, és helyes magatartást kell gyakorolnunk felé.

Megláthatjuk ezt a képet a helyes család példájáról, ahol két komoly felnőtt ember egy magas tudatossági szinten megérti a különbséget is közöttük, és a lehetőségét is annak, hogy a kölcsönös cikkely közös területét teremtik meg maguknak. Egyik kör másikat fedése, a közös területük, a megosztott rész közöttük az, amit családnak hívunk. Az ideális forgatókönyv akkor van, amikor mind a két kör teljesen fedi egymást.

Viszont nem csak egyszerűen az állati szinten fedjük el egymást, hanem spirituálisan az „Ádám” szintjére emelkedünk, egy bizonyos harmadik elem megjelenése felé közöttünk, ami az erőfeszítéseink eredménye. Az egyik kör másikat fedése nem jelenti azt, hogy az egyik elnyomja a másikat, vagy hogy mindkettő eltűnik. Egy bizonyos harmadik, középső elem jelenik meg, ami két másikból áll, a sóvárgásukból, hogy együtt legyenek az egoizmus ellenére, ami ezt nem szeretné.

Ez egy összetett állapot. Körvonalaznunk kell és le kell írnunk ezt, hogy megkíséreljük a személyt ehhez érzelmileg elhozni.

Az integrált nevelés ennek a harmadik elemnek a megteremtését jelenti a személyen belül. Ez mélyen belénk van temetve a magzati formájában, de folyamatosan elő kell csalogatnunk magunkból, és fel kell emelkednünk erre a szintre.

A mi evolúciónk folyamán a mozdulatlan természetről a növényi és az állati szintjére fejlődtünk a természetnek. Napjainkban az ember nem különbözik egy állattól, azzal a kivétellel, hogy a tudományban, a technológiában és a kultúrában fejlődtünk.

De itt egy teljesen különböző szintjéről beszélünk az elérésnek, az érzékelésnek és a természetbe hatolásnak: „Ádám” állapotának megszületéséről, ami soha sem létezett bennünk azelőtt. Mindegyikünk csak egyetlen töredékét hordozza a közös állapotnak, ami felé el kell érkeznünk azáltal hogy ezeket a töredékeket eggyé kovácsoljuk.

A hírekben (a Time Business-től)

“A kapitalizmus alapvető javításra szorul. …A legracionálisabb érvek mutattak rá, hogy nemcsak hogy a kapitalizmus a legjobb rendszer, mivel a legnagyobb számú ember jólétét biztosítja, hanem emellett óriási mértékben rugalmas is. De meglepő számú résztvevő (és ezek a legközvetlenebb haszonélvezői a világon a jelenlegi rendszernek) úgy tűnik hogy egyetért benne, hogy valami hibádzik.

“Az Arab Tavasznak jól kell véget érnie. …Rendkívüli globális fontosságot tulajdonítanak az Arab Tavasznak a Világ Gazdasági fórum legbelsőbb hatalmi magjában. (Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi hallgatóság között, az Eurozóna sokkal nagyobb érdeklődésre tesz szert. Egyik panelen az „Észak-Afrika jövőjét” tárgyaló előadóterem olyan 10%-ig volt tele. Az „Eurozóna jövője” című panelen, ami közvetlenül emellett helyezkedett el, viszont már csak állóhelyek maradtak.)

“Az Eurozóna válsága folyamatos zavarokkal jár, de talán zavarnál több nem fog történni. Az európai pénzügyminiszterek a résztvevők közül mind ennél az üzenetnél maradtak: Eurokötvények nem lesznek, a megszorító intézkedések jelentik a haladás útját most, a nagyobb pénzügyi egység a végcél, és Görögország nem fog lemaradni és nem fogja elhagyni az Eurozónát.  Érdekes módon, hosszú idő után először, a legtöbb politikai/határozathozó/médiaguru óvatosan optimista annak tekintetében, hogy az Eurozóna talán valójában elkezdi meggyógyítani magát.

“Kína még mindig sztár. Brazília dagadó mellel jött a Davosra. Ahogyan Mexikó, India és Azerbajdzsán is. De a kínai panelek tömve vannak, és mindenki Kínáról akar beszélni, és miközben a kínai technokrácia kultusza sokáig egyre népszerűbb lett, most elérte az abszolút hódolat teljes virágzását. Az amerikai üzletemberek csendesen beszélnek a kínai vezetők új generációjáról, mint ha szupermenek lennének: jól neveltek, világiasak, bölcsek, és a nyugati kormányok elmúlt két évi szerencsétlenségéhez és bénultságához viszonyítva a jó kormányzás mintaképei.

“Az amerikaiak és az európaiak egymásra mutogatnak. Miért nem tér magához a globális gazdaság?  Az európaiak panaszkodnak, hogy semmi ilyesmi nem történhetett volna, ha az amerikaiak nem adóztatták volna meg a globális pénzügyi rendszert, amikor a lakhatási buborékuk kipukkant.  Amire az amerikaiak úgy válaszolnak, hogy talán ez igaz, de azt állítják, hogy az ő házuk táján rendet tettek, és az egyetlen dolog, ami Amerika gazdaságát visszatartja most, az az európai bizonytalanság. Így kezdődnek a viták.”

Válaszom

Mindeddig az a legfontosabb, hogy megmutassuk a világnak, hogy valahol az okos fiúk éjt nappallá téve ezzel foglalkoznak.

CST

Kérdés

Hogyan tudunk ajándékot adni a barátoknak, ha mi virtuálisan kapcsolódunk?

Válasz

Nem adunk anyagi ajándékokat a barátoknak, amikor személyesen találkozunk velük akkor sem, mert az igazi ajándék a szívben található. Ha igazi, szívből jövő ajándékot akarnánk adni a barátoknak, akkor, ezt éreznénk.  Az, aki ajándékot ad az látszólag „felü”l van, és aki kapja azt az látszólag „alul” van. Miért vannak  ők barátoknak nevezve? Mikor az ajándék megszerzője érzi az ajándék adakozóját, és elfogadja az ajándékot tőle szeretettel és az örömmel, ezáltal ő képes megérteni, hogy a barátja kifejezi a szeretetét az ő irányába, és ő ugyancsak képes kifejezni a saját szeretetét, azáltal, hogy elfogadja az ajándékot.

Egy ajándék csak egy trükk, és lényegtelen, hogy ki adja, és ki kapja, mindkettő egyenlő. Ha kitudjuk építeni ezt a fajta kapcsolat magunk között, akkor érezni fogjuk egymást, mint egy anya, aki messziről is érzi a gyermekét. Végül is, a szeretet erős, a fizikai távolság nem szabhat neki határt.

(BS)

Kérdés

Miért a „természet” szó hangzik el a leggyakrabban a leckék során?

Válasz

Mivel ma egy bizonyos szférában találjuk magunkat, amely befolyásol minket és reakciókra kényszerít minket. Minden oldalról körül vagyunk véve, és sehova nem tudunk menekülni. Ezért hívom ezt a jelenséget „természetnek,” és világos a számomra, hogy egyetlen törvény van, amely minden befolyásol, minden szinten, ez az általános egyensúly törvénye, a globális, integrált rendszerre vonatkoztatva.

A különböző rendszerek kutatása azt bizonyítja, hogy ez az egyetlen törvény, a rendszer egyensúlyára irányul, annak minden cselekedetében a természet igyekszik maximalizálni a nyugalmi, a rendszer számára legkényelmesebben felvehető állapotot. Ez hasonló ahhoz, ahogy a víz a legalacsonyabb szint felé igyekszik. Ennek az irányultságnak megfelelően, a saját elszeparáltságunk helyett, nekünk is egyesülnünk kell, és eggyé válnunk. Sok olyan tanulmány készült, a legkülönbözőbb tudósok által, akik az emberi társadalmat kutatták, amelyek mind ezt bizonyították.

Kérdés

Világos, hogy a környezet és a testünk állapota, egyaránt a természettől függ. Ez a mi fogalmunk a természetről, mint meghatározó faktorról. Azonban kiderül, hogy a természet kontrollálja a gazdasági válságot is, a munkanélküliséget és a csődöket is?

Válasz

Mivel az emberiség általános oktatásáról beszélünk, egy integrált, globális világban, azaz, hogy pontosan legyünk képesek megvizsgálni, mi történik ebben a világban. Ez egy kölcsönös rendszert jelenít meg, ahol az „integráltság” koncepciója azt jelenti, hogy a rendszer elemei kölcsönkapcsolatban vannak egymással, és egyetlen törvény, egyetlen erő által vannak aktiválva, amely a kapcsolat és felé irányítja őket.  Ez az, amit én természetnek nevezek.

Más szavakkal, nem gondolok semmire, ami nem az ásványi, növényi, az állati, vagy emberi szinthez tartozik. Csak arról van szó, hogy minden létező törvény belefoglaltatik az integrált, globális rendszerbe, és az egyetlen törvény hatálya alá tartozik, ami a homeosztázis, és a tökéletes egyensúly törvénye.

Láthatjuk ezt a törvényt a fizikában is: minden test a nyugalomra törekszik, a statikus állapotra, és a felhasznált energia minimalizálására. Ez az, ahogy kiegyenlítődnek a hőmérsékleti és nyomás különbségek, a hasonlóság elérése által. Semmilyen más érv nem merülhet itt fel. Ezek a termodinamika törvényei, melyekről tanulunk az iskolában.

Azt magyarázom az emberiségnek, hogy ez az alapja a globális világ felfogásának, ahol mindenki függ a másiktól, megtapasztalja az egyetlen törvény működését, és a követésének a szükségességét. Az én feladatom a az emberiséget, egy új világképhez eljuttatni. Ez hozzáadódik a neveléshez. Én tudást is kínálok. Ez a tanulási folyamat nem fejeződik be egy rövid kurzussal, ez folytatódik egy életen át.

KN

A “dollárbűvölő”…

A mi teljes munkánk a szinteken keresztül való felemelkedés, minden szint teljesen le van vágva az előző szintről. Ez a létra, ami a világ egy pontból való kiterjesztése idején keletkezett fentről lefelé. A felsőnek a Malchutja az alsónak a Keterévé válik.

Ez a átváltozás a mi anyagunkban, olyan alapvetően nagy változás, hogy mi nem értjük meg önmagunkat sem egy ideig, amikor átlépünk egyik állapotról a másikra.  Mert az összes állapot megszületése, a Fény átváltoztatása által történik, amely felébreszti a megszerzési vágyat, – és mind a Fény, mind a vágy – új szinteket szülnek, új állapotokat.

Mi ezeken az új szinteken belül vagyunk, és az előző állapotokból nem maradt meg semmi a Resimón kívül, amely oka volt az előző állapotnak. Ez ugyancsak el van rejtve. Ez azt jelenti, hogy új spirituális állapotban nincs semmi a korábbi állapothoz a képest.

Mi úgy érezzük, hogy ez az,  ami megtörténik még a spirituális világba belépés előtt. Nekünk formaegyezésbe kell kerülnünk ezekkel az állapotokkal, amelyeken átmegyünk, tanulnunk kell tőlük, hogy megtudhassuk mi is valójában a spiritualitás, amikor átlépünk az egyik világból a másik világba. Mindegyik szint mintha egy önálló világot jelentene.

A probléma az, hogy minden egyes szint két részből áll: a megszerzési vágyból és az adakozás vágyból, amelyek ellentétesek egymással, – a jobb és a bal vonal- mindegyik az ő héjával, kérgével (Klipa). Nekünk össze kell kötnünk ezeket, behúzni a középső vonalra és irányítani, majd föléjük emelkedni.

Amikor kiterjedésünk felülről lefelé halad, a következő irányba megy ez végbe: a Hochma (jobb), azután a Bina (bal), és a Dat (alul, közepén) van. Ez a háromszög tárul fel, amikor alulról felfelé emelkedünk, akkor van a Hochma (jobb), a Bina (bal), és azután a Keter (Korona, felette a közepén), ahova fel akarunk emelkedni. Minden alkalommal, amikor fel akarunk emelkedni a Hochma (bölcsesség) és a Bina (megértés) azaz, a Hesed és a Gvura (hősiesség) eredményeképpen, a félelem és a szeretet által.

És mindig problémát jelentett, hogyan lehetne két írás, amely ellentétes egymással, és jön a harmadik, amely döntést hoz. A harmadik írás fentről jön, mint a Teremtő felfedezése. Miután az ember látja, hogy ő nem képes választani a két írás között.

Tehát ez, mint a félelemben, mint a szeretetben is odaadást kíván. A félelemben az odaadást nehezebb megszerezni, mint a szeretetben. A szeretet megszerzi a lelket, és egy irányba dolgozik vele. Ha én szeretek valakit, én odaadom magam és sóvárgok a kapcsolódásra. A mi világunkban azt szeretjük, amit a megszerzés iránti vágyunk szeret.

De a spiritualitásban én szeretek valakit, akit egyébként az egoizmusom gyűlöl, amelyről írva van:”A szeretet befed minden bűnt “. Tehát a spiritualitásban is nehéz odaadásban lenni, de a gyűlöletben teljesen lehetetlen.

A gyűlölet az odaadásban azt jelenti, hogy én a megszerzési edényemet felhasználom az adakozás érdekében. Akkor hogyan lennek én képes elfogadni az összes ellenségemet a világból, akiket gyűlölők, és akik gyűlölnek engem, hogy lennék képes arra, hogy teljes bőséget kínáljak nekik, többet mint amit én megkapok, többet mint azok az emberek, akiket én szeretek. Hogyan lehetséges ez?

Ez csak úgy lehetséges, hogyha egy másik cél van előttem, ami igazol engem. Hogyha a cselekedet maga a cél, hogy adakozzak az említett emberek felé, és ez szinte lehetetlen. Hogy felemelkedjek az önmagam hasznára irányuló számításból, egy másfajta számítás alapján, akkor ennek kemény, kíméletlen számításoknak kell lennie.

Mi fokozatosan haladunk előre, bár lehet, hogy nem a Fény útján, amely a legrövidebb és legkellemesebb, hanem a hosszú út által, amely a szenvedést is magába foglalja, és ez úgy van nevezve, hogy “a föld útja”. Végül is mi a célhoz érünk, mert a mi összes cselekedetünk a Felső Fény által működik, és kompenzálja az erőfeszítésinket.

Tehát, akkor is, ha a munkának szeretetben és félelemben is kell lennie, az bekapcsolódik es kikapcsolódik, amíg el nem kezdjük látni mind a kettőt, attól függ, hogy melyik szinten. Mindaddig így lesz, ameddig  a félelem ugyancsak odaadásba kerül, mint a szeretet.

BS