érzékelés

Kérdés:

Mi a gondolat?

Válaszom:

A gondolat az a tudatossága annak, hogy mit érzek, mik az okai, a célja és következménye annak amit érzek. A gondolat az ami a vágyon belül létezik, a vágyon belüli érzékelésben. A gondolat vágy nélkül csak filozófia, mindaz alaptalan. Létezik az anyag, és a forma melyet az anyag magára vesz. Létezik a forma érzékelése, és annak gondolata, hogy “miért érzi az angyag így magát?”

Kérdés:

Mindannyiunknak úgy kell léteznünk, mint “egy ember egy véleménnyel, vagy gondolattal”?

Válaszom:

El kell érjünk egy olyan állapotot, ahol vágyaink kölcsönössé, közössé és integrálttá válnak, hogy ne legyenek különbségek gondolataink, vágyaink között, és a minket átitató Fény egy Fényként jelenjen meg. Ugyankkor azonban mindenki továbbra is saját szeparált életét érzi, mint egy testrész a testen belül. A szív másképpen működik mint a tüdő, de közös életen osztoznak a testen belül, minden egyes testrész saját benyomásain, és érzékelésén felül. És ez a magasztosabb élet, melyben így léteznek van Elokut-nak (spirituális életnek) nevezve.

Minden egyes testrésznek meg van a saját élete, mindegyik részt vesz a test általános rendszerében, és közben létezik a teljes test kölcsönös élete. Minden össze van kapcsolódva egymással, és semmi nem töröl ki, szüntet meg semmi mást, semmi nem tűnik el, sem a gyűlölet sem a szeretet, mivel semmi nem felesleges, és semmi nem tűnik el a spiritualitásban.

hzs

Azt gondolom, hogy érzek valamit, azonban a valóságban nincs semmilyen egyéni érzésem. Minden érzés az eredője az egyesített lelkek érzéseinek,  a végtelenben. Ezt hívjuk spirituális edénynek.

A spirituális edény nem tartozik hozzám személy szerint; ez az, ami köztünk tárul fel. Amit ha felfedezek önmagamon belül, az állati szint vonatkozásában, és a Kabbala nem erről beszél. Mindannyian állatok vagyunk. Azonban a kapcsolat módja, amivel egymáshoz kapcsolódunk, pontosan az, amit spirituális kapcsolatnak nevezünk. A spiritualitásban csak a köztünk levő kapcsolat számít.

Ez a kapcsolat törött; mindazonáltal a  spiritualitáshoz tartozik. Ez az, amiért képesek vagyunk elrendezni egy kényelmes állati életet magunknak, bár nincs benne semmilyen tennivalója a spiritualitásnak. A spiritualitás a közös kapcsolatunk feltárásával kezdődik.

Ez nem csak egy „bármilyen” kapcsolat, hanem egy olyan, aminek a célja a Teremtő feltárása. Vágyom a Teremtő megismerésére. Ezért meglátom, hogy szükségem van a többiekre, mivel a szeretetből, amit irántuk érzek, megérkezhetek a Teremtő szeretetéhez. Ez a kizárólagos célja annak, hogy a Teremtő eltörte a lelkeinket.

kn

A Körbevevő Fény tölti ki a teljes valóságot, és minden azon múlik aki azt megkapja. Soha semmi nem változik: a Teremtő megteremtette a vágy pontját Fényével, és semmi más nem létezik. A teljes evolúció ebben a pontban történik, mely pont kiterjed, mint hogyha megváltoztatná méretét, mivel úgy érzi, hogy megkap valamit valakitől.  Ezáltal a vágy az a pont, mely a megszerző érzékelésén belül növekszik.

A vágy nem saját maga által növekszik, hanem annak az érzékelésnek a segítségével, hogy létezik egy Adakozó. A fejlődés első fázisában (Behina Alef) a teremtmény megszerzőnek érzi magát. Abban a pillanatban, hogy érzékelni kezdi az Adakozót, azonnal elkezd megváltozni.

A második fázisban (Behina Bet) hasonlóvá akar válni az Adakozóhoz, és elkezd azon gondolkozni, hogyan képes ezt véghez vinni. Ez lefekteti az alapjait a Zeir Anpin kezdetének, mely a harmadik fázis (Behina Gimel) ahol a Teremtő mása jön létre azon módon hogy megszerzés történik az adakozás szándékával.

Ezek után, miután megkapta annak érzékelését mit jelent a Teremtőhőz hasonlónak lenni a teremtmény átlép a negyedik fázisba (Behina Dalet), és el akarja érni az Adakozó státuszát. Ez az a pont ahol a teremtmény hirtelen szégyent érez, és az Első Megszorítás (Tzimtzum Alef) megtörténik. Ezáltal a kezdeti teremtés cselekedetén kívül, mely a “pont megteremtése a semmiből”, miden további fejlődés, evolúció az Adakozó érzetéből adódik.

A Felső Fényben nincsenek változások. A bölcseink még arról is informálnak mknket, hogy a Végtelen Világban (Ein Sof) a lehető legkisebb Fény, a Nefes de Nefes található. A spiritualitásban a számítások nem súlyon, vagy térfogaton keresztül történnek, hanem a minőség az egyetlen lényeges dolog.

Egy apró pontból született meg a teljes Univerzum, ahogy fizikusok nekünk tanítják. Hogyan? Nem igazán tudják, mivel valójában minden teljesen más alapfeltételek alapján van lemérve, mely feltételekhez nem jutottunk még el, a fontosság alapfeltétele alapján. Mi azt gondoljuk, hogy a fontosságnak nincsen anyaga, és az nem eléggé valóságos, de igazából az a legfontosabb, és a leghatásosabb.

Ennél fogva az edény (Kli) mérete az Adakozó fontosságának tudatosságától, érzékelésétől függ. Más szóval a Fény attól függ, hogy én milyen mértékben tágítom ki az edényt. A Fény az csak egy szikra, az edény pedig egy magvacska méretű, és én képes vagyok azt a végtelenség “méretére” növelni. Minden csakis tőlem függ.

hzs