Meg kell próbálnunk magunkon belül felfedezni mindent, ami a Zohár könyvében íródott. A személy a könyv előtt ül, és egyetlen szót sem ért belőle. Mindez azért van, mert minden egyes szó egy spirituális vágyra mutat, együtt annak típúsával és tulajdonságával, mint adakozás, megszerzés, kicsi és nagy, és annak mindenféle formájával. Mi mindezt magunkon belül kell, hogy megtaláljuk.

A személynek egységre kell lépnie másokkal, és arra kell vágynia, hogy velük egyetlen vággyá olvadjon össze. Ezzel a közös vággyal a személy magára belül koncentrál, és oda fókuszálja keresését, megpróbálva megtalálni: “hol van mindez elrejtve bennem?”. A tény az, hogy a teljes valóság magunkon belül helyezkedik el. Semmi nem létezik kívül, minden amiről mi képet alkotunk, az bennünk formálódik. Néhány dolog csak úgy tűnik, hogy kívül van, azonban nincsen élet magunkon kívül. Bár mi mindenféle elképzelt képeket látunk, a Zohár nem azokról íródott. Ehelyett azokról az erőkről ír, melyek a képeket teremtik. Az olyan mint egy számítógép képernyője, ahol különböző képeket és formákat látunk, de a valóságban azok elektromos erők által jöttek létre.

Nekünk át kell váltanunk az erők külső megjelenítésről, vagy demonstrációjáról a belső érzékelésre, és annak megértésére, hogy minden belül, saját “kompúterünkben” történik. Ezt fontos megértenünk ahhoz, hogy különböző spirituális számításokat és cselekedeteket végezhessünk.

Igazából még monitorra sincs szükségünk. Mi dolgozhatunk közvetlenül a számítógéppel annak winchesterén, anélkül, hogy bármit és át kellene szállítanunk a külső képbe.

hzs

A Zóhár szavait olvassuk, de nem értünk belőle semmit még. Én csak egy rövid magyarázatot mondok, hogy irányt mutassak egy személynek, hogy hol kezdje ezeket a tulajdonságokat keresni magában és hogyan képzelje el őket. Például: Áron és a fiai, a gonosz erő, Mózes, és az aranyborjú mind olyan tulajdonságok, amit fel kell ismernünk önmagunkban.

Éppen most, minden személy vágya hozzáadódik a közös vágyhoz, ez a „kölcsönös garancia”, ahol a kölcsönös garancia az egység ereje, ami több rétegből áll. Minden rétegben vagy fokozatban van egy közös ereje az egységnek, ezt hívjuk kölcsönös garanciának. Ez az emberi szervezethez hasonlóan működik; az általános védőrendszer minden erőt megad, hogy túllegyünk egy betegségen. Az immunrendszer együtt dolgozik, hogy legyőzzön egy idegen testet, hogy megpróbálja elérni a kitűzött célt.

Minden szinten és minden ember belső munkáján egy személynek meg kell kapnia a kölcsönös garanciát ebből az egység-erőből – egy érzést, hogy mindnyájan ugyanazt a dolgot vágyjuk, de senkik sem éti a másikat, és mindenki máshogy gondolkozik. Mindez új érzetekhez segít minket, hogy elkezdjenek jelentkezni bennünk.

Minden személynek meg van a saját vágya, hogy az maga módján magyarázza a szöveget, a lelkének gyökerének megfelelően; egy bizonyos módon irányítja magát, a formájának megfelelően, és ráhangolódik a közös vágyra, hogy elérjük a spirituális célt. Minden egyéni vágy, szükséglet, és törekvés hozzákapcsolódik ehhez a közös erőhöz és együtt nagyon gazdaggá, összetetté és sokszínűvé teszik azt. Később, mikor a Körülölelő Fény elkezd hatással lenni egy személyre a sablonján keresztül, a vágyak egy gyűjteményén halad keresztül, kéréseken és zavarodottságon – minden ember összes ilyen tulajdonságának ábrázolásán, ami a Zóhár könyvében le van írva.

Kérdés:

Magunkhoz vonzzuk a gonosz erőit, hogyha olvasunk róluk a Zohárban?

Válaszom:

Ha a bűnös emberekről vagy erőkről olvasunk, ahogy a Tórában le van írva, úgy mint Hamanról  és Amalekről, meg kell értenünk, hogy ez mind bennünk van. Ha korrigáljuk ezeket a tulajdonságokat magunkban, a manifesztációjukat is kijavítjuk, amik a külső világban látszanak létezni.

Azután nem érzékelünk semmilyen problémát, de ellenkezőleg magunkhoz vonzzuk a Fényt, miután felébredtünk a szenvedéstől. Ha az ember erőfeszítéseket tesz arra, hogy korrigálja magát az egyesítésben és a tanulásban, akkor felébreszti a gonoszt magában és korrigálja., hasonlóan ahhoz, ahogy az ember elkap egy kígyót, amikor kijön a rejtőzésből

A mi munkánk, hogy a helyes vonalon maradjunk, és készek legyünk feléleszteni a  bal vonalat, amennyire csak lehetséges annak érdekében, hogy felemelkedjük használva őt. Ha nem tárjuk fel a bal vonalat, a kígyót, aminek sok neve és alakja van, akkor nem haladhatunk előre.

Bele kell kapaszkodj a  jobb vonalba teljes erőből, mert akkor, függetlenül hogy a bal vonalat mennyire tártuk fel, ez előnyünkre szolgál. És a legfontosabb, hogy ne féljünk semmitől. Te egy nagyon keskeny hídon kelsz át,  Hassadam Fényének megnyilatkozásán Hochma Fényében  A híd a Malchutból Binába egy nagyon keskeny vonal.

Kérdés:

Hogyhogy a problémák nem szűnnek meg, amikor megérted az okukat

Válaszom:

Ez azt jelenti, hogy a megértés hiányában szenvedsz, vagyis az okok és források  tekintetében  Honnan jönnek ezek a problémák?  Ezek az egoizmusomból jönnek. Miért jönnek?  Azért jönnek, mert a Teremtővel ellenoldalon vagyok. Mit kell tennem? Segítséget kell kérnem a Körbevevő Fénytől, megszerzem az adakozás tulajdonságát, és elérem a Teremtővel való kapcsolatot, ezek a kezdeti céljaim

Valójában át kell jutnom különböző állapotokon. A Közvetlen Fény tíz Sefirotja felébreszti a Visszatükröző Fény tíz Sefirotját magukban, azt okozván, hogy fájdalmat érezzünk az első Sefirán(Malchut) kezdve. Az első kilenc Sefirot után,  én érzem a gonoszt, mint egy fájdalmat vagy csapást, amikor a Fény Felülről jön, és összeütközik a Malchuttal És ekkor át kell fordítanom ezt a dolgot egy tiszta reakcióba, a Visszatükröző Fény nyolc Sefirotját.

Más szóval meg kell értenem, hogy ez a gonosz nem a Teremtőtől jön, hanem a saját egoista vágyamból, ami ellentétes oldalon van Vele. De miért vagyok az ellentétes oldalon. Nem így teremt Ő engem? Meg kell értenem, miért teremtettem így, és mit kell tennem. Felül kell emelkednem az egoizmusomon, egyesülnöm másokkal, hogy elérjem a Bina formáját A Malchuttól a Bináig növekszem, hogy teljes mértékig megszerezzem az adakozás tulajdonságát, úgy hogy a  Malchut belekerül a Binába, és az adakozás tulajdonsága befolyásol és feltölt engem.

Benne maradok, de ez nem minden.  Ezután még magasabbra kell emelkednem, Binából a Keterbe. Felemelkedem a Keterbe, hogy elérjem a elérjem az adakozást illető fogadást, egészen addig, amíg nem egyesülök a Teremtővel teljesen. Ez a cél és az ok, amiért megkapom az első csapást a Malchutban. Amit, mint fájdalmat fogok fel.  Ez úgy van, hogy képes leszek elérni a Ketert.. Az egész folyamatak bennem kell lejátszódnia a Közvetlen Fény Malchutjának belsejében,vagy ahogy máskét modjuk a Visszatükröző Fény Keterjének belsejében. Helyet kell foglalnom a Teremtőnek a teremtmény kezdeti reakcióján belül. Meg kell vizsgálnom mindezeket, megérteni őket, megoldani őket, úgy hogy ennek eredményeként egy ima keletkezzék bennem, ahol kérem, „ adj nekem erőt, hogy kérdezzek” Mert ez még nincs meg nekem.

Nem szabad elmélkednünk a fejlődés azon állapotán, amin vagyunk. Azt gondoljuk, hogy minél jobban értjük és érezzük az anyagit, annál jobban haladunk előre, de ez helytelen.

Néháy ember szenzitív, míg mások racionálisak és intelligensek. És vannak olyanok, akik korlátozottak mindkét szempontból  Ez nem számít, mert nem az eszünkkel tanulunk. Továbbá egy szenzitív ember nem szükségképpen a haladás helyes benyomásában részesül.

A haladás egyáltalán nem attól függ, hogy milyen jól értjük és érezzük az anyagit. A siker csak a mi erőfeszítésünkön múlik, ahogy írva van: „dolgoztam és megtaláltam”

Nincs mód arra, hogy teszteljük az előrehaladásunkat, ahogy ezt más dologgal tennénk a mi világunkban. Nem tudjuk leellenőrizni, hogy igen vagy nem a helyes érzést éreztük, hogy bizonyos akciókat sikeresen végeztünk el, vagy sem.  Egyik ilyen kritérium sem létezik a spiritualitásban.  Felejtsd el az evilági összes rendszert. A spiritualitásra nézve semmit sem jelentenek.

A spiritualitásban csak az erőfeszítés számít. Teljes mértékben helyesen adtad át magadat.Ez, ami hitelesíti a dolgot. Ez a siker kulcsa. Ezenkívül nincs semmi.

Semmi mást nem veszünk figyelembe. Nem számít mennyi jó vagy rossz tapasztalatod  van,   mennyi csapást szenvedtél el,  ezek a dolgok nem jelentenek semmit.  Minden pillanatba csak a saját erőfeszítésedre kell gondolnod,  hogy mennyi erővel tudod magadat  arra késztetni, hogy összekösd magadat a csoporton keresztül?  E adakozás a legtisztább értelemben.