Dr. Michael Laitman

Hol a határvonal a spirituális világ és a mi világunk között?

 Kérdés:

Már 2 éve tanulom a kabbalát a Bnej Baruh-on keresztül, és közben közgazdászként is doktorátust szereztem. Ennek ellenére semmilyen vágyat nem érzek, hogy tovább lépjek materiális életemben. A családom aggódik apátiám miatt. Lehetséges a spirituális fejlődést a pénzügyi munkával összeegyeztetni? És hogyan vagyok képes a családomat befolyásolni, amikor folyamatosan azt állítják, hogy egy nőnek úgy kell viselkednie, ahogy azt a társadalom elvárja.

Válaszom:

Tetteivel nem szabad, hogy családját károsítsa, és mindenkinek éreznie kell, hogy teljes jogú tagja a családnak. Csak akkor tanulhat kabbalát, ha minden rendben megy a normális életében, és amennyire azt a szabad ideje engedi.

Kérdés:

A lányom teljesen elmerült a kabbala tanulásában, és a világ többi része semmit sem jelent neki. A kabbalát mindenek előtt tekinti, és semmi mást nem akar csinálni. Nem érdekli az egyetem, vagy a munkába járás, és azt állítja, hogy meg van a joga, hogy életét úgy élje, ahogy akarja, és nem kell a társadalmi normákat követnie. Úgy érzem, elveszítjük lányunkat, és a társadalom is elveszíti egyik tagját. Előtte nagyon sikeres tanuló volt, és most ez az eredmény. Mit tegyek?

Válaszom:

Bárki akit megkérdez bizonyíthatja, hogy minden tanulómat arra serkentem, hogy szerezzenek maguknak állást, alapítsanak családot, és így tovább, mivel az egyetlen módja, hogy valaki kijavítsa magát az és elérje a Felső Világot, hogy ebben a világban “normális ” életet él. Vagy az ön lánya nem érti ezt meg, vagy foglalkozása nem praktikus, olyan, mely nem teszi lehetővé, hogy megélhessen belőle.

Kérdés:

Legyen szíves megmagyarázni a spiritualitás, és korporalitás közötti kapcsolatot. Egyik részről a materiális világ az eredmények világa, de más részről nincs semmi köze a spirituális világhoz. Hol van a határvonal, mely a spiritualitás végét, és a materiális világ kezdetét jelzi, ahol már semmi nyoma nincs a spiritualitásnak?

Válaszom:

A határvonal a két világ közötti résben rejlik, mivel mindkettő a személyen belül érződik. Az egyiket a”saját magam számára” szándékon keresztül, míg a másikat a “Teremtő számára” szándékon keresztül érezzük.

KA

10 dec 2008

Cion és a “Kevert Többség” kabbalisztikus definíciója

 Kérdés:

Mi a cionizmus? Mi köze mindennek a kabbalához és a Bnej Baruh-hoz?

Válaszom:

“A kabbala annak módszere, hogy felfedezzük a Teremtőt az emberek számára ebben a világban” (Baal Haszulam, “A Kabbala Tudományának Lényege”). A cionizmus az egy társadalmi mozgalom, az Izraelbe (Cion) való visszatérés érdekében. Ennek kabbalisztikus meghatározása a következő: Izrael földjét “Cion” név alatt is hívjuk, mely  héber Yetzia (kijárat) szóból származik. Bármelyik személy, aki kilép önző világának keretei közül, és belép a Felső, Altruista Világba, belép “Cionba”. “Mi Zion Tize Tora” (A Tóra Cionból jön majd), azt jelenti, hogy amikor az ember kilép önzőségének keretei közül, megérkezik a Fényhez.

Kérdés:

A legutóbbi két lecke alkalmával említette a “Kevert Többséget”. Mit jelent ez?

Válaszom:

A “Kevert Többség” (Erev Rav) a kabbala ellenfelei, aki megakadályozzák az embereket abban, hogy elhagyják spirituális száműzetésüket és felfedezzék a Teremtőt. És még az után is, amikor egy személy már a szeretet és adakozás felé igyekszik, az “Erev Rav” megakadályozza őt a haladásban minden lehetséges eszközzel. Ők kerültek Mózes útjába, amikor megpróbálta népét Egyiptomból kivezetni (a spirituális száműzetésből) a Teremtő felfedezése felé. Ők azok, akik mindenféle akadályokat állítottak útjába a sivatagban töltött 4o év alatt.

Manapság ugyancsak mindenféle pletykákat terjesztenek. Többé nem képesek a kabbala ellen beszélni, hanem a kabbalát terjesztők ellen szólalnak fel, beleértve szervezetünket is. Írva van, hogy ők a “Irei Hashem Ovdei Paroh” – azok akik félnek a Teremtőtől, de továbbra is önzőségük keretei között akarnak maradni.

A Vilnai Gaon (Agra) azt írta a Zohár Fénye című könyvében: “A jövőben Mózes mindent felfed majd nekünk, szemben azzal, ahogy most az a Tórában rejtve van azokban a történetekben, melyeket az Erev Rav-nak szántak, akik nem tanulják a Tóra belső jelentését”

KA

09 dec 2008

A Fény útja a Szenvedés Útjával szemben

 Kérdés:

Helyes-e azt mondani, hogy a Fény Útja nem szünteti meg a problémákat az ember életében, csak az történik, hogy aki a Fény Útját követi, az másként éli meg őket? Mivel ez a személy egy magasabb szinten van, nem ugyanazokkal a problémákkal küzd mint régen, mivel a velük szemben való hozzáállása megváltozott, vagyis a problémák forrásával való hozzáállása változott meg. Azonban amennyiben egy olyan személy éli át ugyanazokat a problémákat, aki a Szenvedés Útján halad, az rosszul érzi magát.

Válaszom:

Tökéletesen igaza van! Mindannyian a Felső Fény terében létezünk (az adakozás és szeretet tulajdonságában). Ez a tér koncentrikus gömbökből áll, és minél közelebb van egy gömb a központhoz, annál erősebb a szeretet és adakozás tulajdonsága benne. Minden állandó, csak mi magunk haladunk ezen a téren keresztül, és közben változtatjuk felfogásunkat a tulajdonságaink megváltoztatásán keresztül.

Egy vágy, vagy egyetlen lélek a gömbök központjában teremtődött. Utána elkerült a központtól, közben elvesztve a szeretet és adakozás tulajdonságát, és végül darabokra tört (az egyéni lelkekre). Így egy ellentétes tulajdonságot szerzett – a megszerzését (önzőség). Ebből kifolyólag most a Fénytől legtávolabbi gömbben található.

A lelkeknek meg van a “helyzetük” a Fényhez képes, mint ahogy a töltésnek meg van a helyzete az elektromos vagy mágneses térben. A lelkek Fénnyel való kapcsolata a tulajdonságaik megegyezése alapján történik. Amennyiben a Fény (tér) és a lélek tulajdonságai megegyeznek, akkor a lélek (a vágy) ezt egyensúlyként érzékeli. Más szóval létezik egy egyensúly a lélek erői és a Fény tulajdonságai között. A homeosztázis állapotában léteznek.

Amikor a lelkek elmozdulnak a központból a széli részekre (ahogy a tulajdonságokon keresztül leszállnak), megtartanak egy resimót (emlékpont) minden egyes állapotról, melyen keresztül mennek. Amikor elérik a legtávolabbi pontot a centrumtól (a Teremtőtől, mivel tulajdonságaik ellentétesek vele), a teljes elszakadás lánca meg van örökítve bennük. A lelkek (önző vágyak) ezt a legtávolabbi állapotot úgy élik meg mint ebben a világban (térben) élő személyek (lelkek).

Ebből a helyzetből kiindulva a lelkek megkezdik útjukat visszafelé. Először önkéntelenül mozognak a teremtés célja felé, a nyomás alatt, mely a Fénygömbök tulajdonságai és saját tulajdonságaik között különbözőségből adódik. A lélek szenvedést érez, mely érzés az önzőségük és a Fény tulajdonságai közötti ellentét következménye. Minél nagyobbak a resimók, melyek a lélekben megjelennek, annál inkább nyomódik a lélek a Fény terének belseje felé. Vagy másképpen kifejezve, minél nagyobb a távolság a korrigálatlan resimó és a Fény tulajdonsága között, annál rosszabbul érzi magát a személy (és ugyanez elmondható a társadalom egészéről is).

Egy bizonyos: a Fény terében levő gömbből kiindulva, a Fény resimóra irányuló hatása segíti a szenvedés okának felismerését. Ez úgy nyilvánul meg, hogy kérdéseket teszünk fel a szenvedés jelentésével, annak okával és céljával kapcsolatban. Kérdést életünk értelméről. A személy ekkor elérkezik a csoporthoz (környezet), ahol elkezdheti korrekcióját, hogy hasonlóvá váljon a Fénnyel (adakozás)

“Mindig úgy tűnik nekünk, hogy azért szeretnek minket, mert mi jók vagyunk, és nem vesszük észre, hogy azért szeretnek minket, mivel azok jók, akik szeretnek bennünket.”

Lev Tolsztoj

KA

08 dec 2008

A pénzügyi válság akár világháborút okozhat

 Híradás:

Ahogy a válság tovább gyűrűzik, a tudósok azt próbálják megjósolni, hogy vajon a “Második Nagy Depresszió” végén világháború következik-e, mint ahogy az az első Nagy Depresszió után történt? A Nemzetközi Biztonsági Jelentés 2oo8-as kiadásában az Oxfordi Kutató Csoport (ORG) kutatói azt mutatják ki, hogy a háború elkerülhetetlen, hacsak hirtelen gazdasági változások nem történnek meg. A társadalmi elégedetlenség hirtelen durva fegyveres felkelésekhez vezethet a túlélésért. A szakértők azt állítják, hogy társadalmi igazságot és a kereskedés egyenlőségét kell bevezetni, és el kell törölni az adósságokat, valamint csökkentenünk kell az atmoszférába való káros anyagok kibocsátását.

Kommentárom:

Mindenki egyetért a tudósokkal azzal kapcsolatban, hogy mindez jobb lenne, mint egy nukleáris háború, de kinek is kellene ezt az új világrendszert bevezetnie? Ahhoz, hogy mindez megtörténhessen egy új alaptermészetre lenne szükségünk, és egy ilyen alaptermészet csakis a Felső Fény hatására jelenhet meg. Kivétel nélkül az összes jelenlegi államvezető fél egy háború kirobbantásától. Megértik, hogy lehetséges “véletlenül” egy terrorista cselekménnyel, vagy egy harmadik fél provokálásával az akciót beindítani, mely minden országot akaratlanul és kontroll nélkül egy Harmadik Világháborúba sodorhat.

A kabbala régóta azt állítja, hogy csak egy alternatívája van a háborúnak: minden tömegtájékoztatási eszköz kihasználva, univerzális magyarázatot adva az új globális egymásra utaltságra, és annak szükségszerűségére, hogy egy új, a barátságra épülő globális kapcsolatot építsünk ki. Akkor a társadalmi vélemény minden egyént befolyásol majd, mivel az ember úgy lett teremtve, hogy teljesen a társadalmi vélemény által van szabályozva. És amennyiben bármelyik rezsim ellenkezik ezzel a megegyezéssel, akkor azzal elszigeteli magát a világ többi részétől.

Ezt elérve az emberiség hasonlóvá válik a Természettel (Teremtővel), és azonnal felfedezi majd a Természet kedvező befolyását az élet minden szintjén, a természeti körülményektől a gazdaságig.

KA

08 dec 2008

Az igazságot csak belülről lehet felfedezni

Kérdés:

Szeretném az Igazságot nagy I-vel megtalálni, de minden amit nézek és látok hazugságnak tűnik. Hogyan tudom magamnak és másoknak bebizonyítani, hogy a kabbala valóban igaz? Nem elég csak azt mondani, hogy minden gonosz, és csak a Tóra igaz.

Válaszom:

Fejlődés és növekedés mindig a hiba és javítás érzésekkel történik, mint egy követő rendszer, mely valami célra irányul. A bizonytalanság érzése, annak érzése, hogy a dolgok nem igazak vagy hazugságok, az mind szükséges, és örülnünk kell, ha érezzük őket.

Csak az állatok nem csinálnak hibákat, mivel őket a természet vezeti, míg az embernek saját maga által kell kifejlődnie. Sőt, mi több, nem szabad elnyomnunk ezeket a tulajdonságokat másokban, ellenkezőleg, bátorítanunk kell őket még akkor is, ha ezek az emberek elhagynak minket. Hagyjuk, hogy keressék és megtalálják saját útjukat. Ellenkező esetben nem válnak emberivé és “állatok” maradnak, ahogy írva van: “Mind olyanok, mint az állatok”, mindannyian, kivéve azok, akik a növekedés és korrekció Fényét magukra vonják.

Kérdés:

Nagyon sok csoport és iskola tanítja, tanulja a kabbalát. Véleménye szerint minden csoport, mely az eredeti forrásokból tanul, alkalmas a kabbala tanulására?

Válaszom:

Csak önmagunk tudjuk megmondani, melyik csoport és mód a legmegfelelőbb számunkra. Néhány embernek még mindig meg kell tapasztalnia a különböző misztikus tanításokat, vallásokat, és a kabbalát mint tudást adó ágazatot (ahogy Baal Haszulam azt leírja a Jeruzsálemi kabbalistákról szóló írásában) Miután ezt mind kipróbáltuk (akár következő életciklusunkban is), vissza fogunk térni az eredeti kabbalisztikus tanításhoz, mely a Fény megszerzése önzőségünk kijavítása érdekében. Pontosan ez az egyetlen oka a kabbala létezésének világunkban, az egyetlen oka, hogy a Tórát megkaptuk. A Teremtő mondta: “Megteremtettem az önzőséget, és megteremtettem a Tórát annak korrigálására”, vagy más szóval: annak céljából, hogy az emberek megszerezhessék a”Szeretet a felebarát iránt” tulajdonságát, a teljes Tóra és az egész világ alapvető törvényét.

KA

07 dec 2008

Minden ember békéje mindenki máson múlik

A társadalom egysége a forrása a társadalom jólétének.

Baal Haszulam, “A Szabadság”:

A társadalom egysége a forrása a társadalom boldogságának és jólétének, míg az emberek közötti elszigeteltség minden gonosz forrása. Minden siker és jólét csakis az emberek közelségén és a globális közösség egységén múlik.

Az egész világot, mint egy nagy társadalmat kell kezelnünk.

Baal Haszulam, “Béke a Világban”: 

A mi generációnkban, amikor minden személy a világtól függ szükségleteinek kielégítése érdekében, minden egyén az egész világtól függ, mint egy kis kerék a gépezetben.

Ebből kifolyólag nem beszélhetünk tovább egy ország vagy egy nemzet jólétéről, illetve biztonságáról, hanem csakis az egész világról, mivel minden egyes ember előnye vagy károsodása a világ összes emberének előnyétől és károsodásától függ, és az által mérhető.

Ez azért van, mert a mi időnkben minden egyes ember jóléte a világ összes emberének jólététől függ és az által mérendő. Ez azért történik, mivel elérkeztünk egy olyan állapothoz, amikor az egész világ egyetlen társadalomnak számít. Ma minden egyes személy az egész világ által van ellátva, és így minden egyes ember felelőssége, hogy az egész világ jólétével törődjön.

Minden egyes ember békéje mindenki máson múlik

Baal Haszulam, “Béke a Világban”:

Jó és gonosz az által van mérlegelve, hogy egy személy tettei milyen előnnyel járnak a népesség számára. Ez megmutatja azt a helyet ahol a korrekciót kell végezzük, és ezért minden egyes személynek meg kell értenie, hogy a saját személyes java és a társadalom java megegyezik. Ily módon lesz képes az egész világ elérni a teljes korrekciót.

KA

06 dec 2008

Baal Haszulam az emberi természetről

Baal Haszulam, “Béke a Világban”:

Minden egyes személy természete azon alapul, hogy a világ minden másik emberét kihasználja saját céljainak érdekében. És minden amit másoknak ad, abból adódik, hogy a többieket még ravaszabb módon használhassa ki, hogy barátai ne érezzék ezt, és így majd továbbra is adjanak neki.

Baal Haszulam, “Beszéd a Zohár Befejezésének Ünneplésének Alkalmából”:

Hogyan képes az ember a formák teljes megegyezését elérni a Teremtővel, hogy minden tette másoknak való adakozás legyen, ha egyszer az alapvető lényege a saját maga iránti megszerzés? A természetünkből adódóan képtelenek vagyunk akár a legkisebb dolgot is mások érdekében tenni. Amennyiben adunk a másiknak, a végén mindig azt kell, hogy várjuk, hogy megfelelő jutalmat kapunk érte. És amennyiben valaki elégedett jelenlegi helyzetével, akkor képtelen akár a legkisebb mozdulatot is tenni. Így miként lenne az lehetséges, hogy valaki csakis másoknak adakozzon, és nem csak saját magára gondoljon?

Baal Haszulam, “Bevezető a Zohár Könyvéhez”:

Saját lényegünk megegyezik a teremtés bármelyik másik részének lényegével, ami nem több, nem kevesebb, mint a megszerzés iránti vágy.

KA

06 dec 2008

A “Tanár-Tanuló kapcsolat” két spirituális szint között létezik

 Kérdés:

Attól függetlenül, hogy azt mondta, szükség van egy tanárra a kabbala megértése érdekében, továbbra is van egy meghatározott érzésem, hogy nem helyes egy közbülső személy beavatkozására várni, egy közvetítőre a természet és magam között. Nem akarom azt (a kabbalát) megérteni valaki máson keresztül.

Válaszom:

Most ön olyan, mint egy gyermek, aki úgy döntött: maga akarja irányítani tanulását. Amennyiben a Teremtő megjelenik önnek, ahogy néhány különleges léleknek, mint Ádám, Ábrahám, vagy Mózes, akkor valószínűleg nincs szüksége másra – még kabbala könyvekre sem. Amennyiben azonban maga is olyan, mint mindenki más, akkor értelmetlen magában keresgélnie, mivel egyszerűen a rendszer így van felépítve.

A “tanár – tanuló kapcsolatot” nem mi találtuk ki. Ez nem egy emberi kapcsolatra vonatkozik, hanem a Felsőbb Szint és az Alsó Szint közötti kapcsolatra. Mi csak a lelkek rendszerének tulajdonságát és összekapcsoltságát használjuk ki. Nincsen más módja a spirituális megszületés elérésének.

KA

06 dec 2008

Az egyéniség és különlegesség a Teremtővel való azonosuláson keresztül érvényesül

 Kérdés:

Mindig azt tanította, hogy a kabbala az az egyéni spirituális fejlődés útja, de most úgy tűnik, hogy mindez azt követeli, hogy az egyén feloldódjon az emberiség tömegében.

Válaszom:

Nikolaj Berdajev “A Kreativitás Filózófiája, Kultúra és Művészet” című könyvéből vett idézettel válaszolnék:

“Az egyéniség szabadsága nem alkothatja a kozmoszt, mert ellentétes vele. Az egyéniség szabadsága azt jelenti, hogy szabadon elszigeteljük magunkat és elidegenedünk magunkat a világtól. A világtól való elszigeteltség a világ rabszolgájává tesz bennünket. Egy individualista számára a világ mindig elnyomónak tűnik.
Az individualizmus lealacsonyítja az embert, elnyomva a globális univerzális emberi lényeget. Az individualista az individualitás ellensége. A személy a globális kozmikus hierarchia organikus része, és belsőségének gazdagsága egyenesen arányos a kozmosszal való kapcsolatával.”

Azáltal, hogy az összes lélek rendszerét szolgáljuk – az egyetlen a Teremtő által teremtett dolgot -, a személy beleolvad ebbe a rendszerbe. Az övé lesz, és vele egyenlővé válik. És ezzel egyesül a Teremtővel, egyéniségét és különlegességét valóra váltva.

KA

05 dec 2008

Csak a Teremtő felfedezése képes a világot korrigálni

 Minden kétség nélkül az összes szenvedés a Teremtő rejtettségéből adódik. Ebből kifolyólag a Teremtő felfedése a válság megoldásának a kulcsa.

A kabbala azt állítja, hogy a Teremtő felfedezése az embert boldogsággal és az örökkévalóság érzésével telíti meg. Hogyan fedezi fel a személy a Teremtőt? Fokozatosan a Felső Fény segítségével, melyet a kabbala tanulása vonz rá.

És ne csodálkozzunk azon, hogy egyetlen személy képes az egész világ felszállását vagy zuhanását okozni, mivel egy bizonyos törvény azt állítja: “A közös és az egyéni megegyezik”.

A mi időnkben szükség van a világ emberei közötti a Kölcsönös Garanciára. Így a globális oktatás a legfontosabb dolog mindenek felett.

KA

05 dec 2008

56 queries in 0,833 seconds.