Kérdés:

A Zohar könyve, a „Bevezetés a Kabbala Bölcsességébe, és a Talmud Eser Sefirot mind az univerzum csúcsáról beszélnek. Akkor miért a Zohar könyve a legerőteljesebb?

Válaszom:

Egyetlen könyvet sem írt ilyen magas szintrőlmás, mint a  tíz Kabbalista, akik reprezentálják a tíz Sefira forrását. Ezek mind elérték az egoizmus teljes megjavítását, átmentek mind a 125 fokon, és egyként egyesültek a Végtelenség Malchutjában Teljesen megsemmisítették magukat minden szinten, kezdve a legalacsonyabb szinttel egészen a legmagasabbig,  képesek voltak áthozni a Fényt hozzánk a Végtelenből. Most ez a Fény minden személy előtt ott van, és minden személy megkaphatja azt A Zohar könyvén keresztül.

Nincs olyan Kabbalista vagy a Kabbalisták egy csoportja a Kabbala történetében, akinek alkalma volt bármi ilyesmire az Ádámmal kezdődő időben a mai időkig, ami 5770 év. A Zohar konyvenek szerzői a Tíz Kabbalista, akik a a Tíz ősi Sefirotot reprezentálják, végrehajtottak egy korrekciót ebből a világból a magasabb világba. Ezért ők képeseolyan erőt adni nekünk, ami mindent ki tud javítani.

Ezért van az, hogy a Zohar konyve éppen a mi időnkben tárul fel, amikor az egoizmus és a  krízis feltűnik a mi egész civilizációnkban. Ez volt az oka annak is, hogy a Zohar könyvénk felmutatása és tanulmányozása tilos volt az előző generációkban.

ft

Három kérdés a  Zohar könyvének tanulmányozásával kapcsoloatban

Kérdés:

Baal HaSulam normál szövege nem tartalmaz olyat, ami összezavarna bennünket,  de ha a Zohart olvassuk a „Sulam kommentárral” az Ön magyarázata nélkül, kezdjük ennek a világnak a képeit elképzelni. Miért van ez?

Válaszom:

Ez az ember tanulásán és gyakorlásán múlik. Ha a Torat olvasom, azt nem úgy fogom fel, mint egy történelmi regényt. Az egész Tora az ember belső világáról szól, a spirituális világról, ami bennem van A spirituális világomat az adakozási vágyaim alakítják Ők adják meg nekem az új világ érzetét.

Mostan a bennem lévő teljes valóságot észlelem. Amit az eszemmel  és az érzelmeimmel érzek, azt úgy hívjuk, „ez a világ” Mindazonáltal mivel a szándékaim egoisták,”ez a világ”, ahogy én felfogom, az egy behatárolt,  hiányos és időleges állapot. Ha megváltoztatom a szándékomat szerzésről adakozásra, akkor észlelem a spirituális világot, ami egy kötetlen  tökéletes, harmonikus, és örökös állapot.

A Zohar könyve azoknak van szánva, akik vágynak arra és készek rá, hogy  megváltoztassák szándékukat szerzésről adakozásra.  Most mindenki számára a világon feltárul, akik úgy érzik, hogy szükségük van rá, és az általános szenvedés mindenkiből kiváltja ennek szükségét.

Kérdés:

A Zohar, a Tora, és a Talmud írói miért zavarnak össze minket azzal, hogy a mi világunkat írják le a Felső Világ helyett, és a spirituális tevékenység helyett olyan fizikai testi tevékenységeket írnak le, mint feladatok a Templomban és Izrael népének története?  Miért nem használják a médiumot arra, hogy elmondják, mi történik bennem

Válaszom:

Azáltal, hogy összezavar téged, arra felé irányít, hogy megváltoztasd az észlelésedet, hogy kezd felfogni az észlelésed az adakozás szándékán keresztül, a szerzés szándéka helyett.

Ez a világ, az egész történelem, a Templom, a Talmud törvényei a Sefirot és a világok nem léteznek. Ezek mindannyian a vágyam részei. Mindazonáltal, hogy megváltoztassam ezeket a vágyakat a szerzés szándékáról az adakozás szándékára, észlelnünk kell őt és a képeit pontosan ebben a formában. Erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ezt a világoés magunkat az adakozás minőségén keresztül  átvigyük  az egyik észlelésből a másikba. Ez pontosan az az erőfeszítés, ami átviszi a változásokat egy teljesen más, ezt megelőzően egy szokatlan  állapotba.  .

Nincs semmi  mesterséges ezen világ és a spirituális világok észlelésével kapcsolatban. Minden képük bennünk a Fénnyel való direkt interakció és a vágy (az edény, a Kli)által teremtetett.  Semmi más nem létezik ezen a két dogon kívül.

Kérdés:

Miután minden meg van mondva és csinálva, hogyan hangoljuk  magunkat a Zohar tanulására.

Válaszom:

A Következőket kell tenned:

1. Állandóan próbáld meg érezni, hogy minden ezen a világon  és minden, ami A Zoharban van leírva, az a te belsődben van. Minden csak benned történik..

2. Emlékezz, hogy minden, ami írva van az rólad és a tulajdonságaidról szól.

3. Próbáld megkeresni magadban azokat a tulajdonságokat, a melyet A Zohar könyv szavai neveznek el.  Milyen tulajdonságaid kapcsolódnak a következő szavakhoz: „özönvíz”, „Teremtő”, teremtmény” , „Noé” , „gonosz”, „tisztességes”, „ Noé fiai”, „állatok”, „bárka”, „az özönvíz vize”, „égboltok” , „föld” és így tovább.

4.Ki vagyok én?. Ez valami megint, amit nem tudok. El kell várnom, hogy feltárjam magamat, hogy feltárjak más világokat, és mindent, ami kitölti őt.. Minden új lesz. Készen kell állnom minden kinyilatkozásra, mert pillanatnyilag hazugságban és sötétségben élek. Van egy üres tér bennem, aminek belsejében egy új világot építek fel, a kutatásaimból és a megvilágosodásomból, ahogy egy bébi fokozatosan összerakja az evilági benyomásokról szerzett képet.

Ha ne értem a szavakat, amiket olvasok, olyan vagyok, mint egy bébi, aki mindent a kezdetből szed össze. Fokozatosan egy más alakban fogom látni magamat és a világ formáját is , amint az a Zohar könyvében írva van. Egy fordított világot látok

ft

A Zohar a mi valódi állapotunk kinyilatkozása. Ez a kinyilatkozás addig terjed, hogy mi hasonlóak vagyunk ahhoz, ami el van rejtve, addig a fokig, amíg szert teszünk arra a tulajdonságra, ami hasonlít a rejtett spirituális világra. A Zohar könyve annyira tárul fel előttünk, amennyire szándékunk van az adakozásra, ha nincs ilyen szándékunk a könyv örökre a misztikumban marad.

A Kabbala azt tanácsolja nekünk, hogy ellenőrizzük, van –e vágyunk az adakozásra.  Ellenőriznünk kell, hogy van-e szándékunk minden barátunk adakozási vágyának egyesítésére. Az ő egyesített vágyuk lesz a Felső Fok  – a Teremtő  kinyilatkozása.

Mindenki közülünk, mindegy hogy hol van, minden mást el kell, hogy utasítson,és azt kívánni, hogy a világunk fölé nőjünk, hogy egyesüljünk és érezzük, hogy mi mindannyian „ egy ember, egy szívvel vagyunk”.Ez az egyetlen út ahhoz, hogy elérjük az egységesítést és a kölcsönös garanciát, és ezzel feltárjuk a Felső Világot ezen a minőségen belül.

ft

Zohár: Abban az órában, amikor a világ csordulásig telt az emberek bűneivel, és ezért ítéletben részesült, jaj annak az igaznak aki abban a világban él, mivel ők az elsők, akiknek válaszolniuk kell a gonoszak bűneiért.

Szóval hogyan volt Noé képes az özönvíz elöl elmenekülni, és nem bűnhődni a generációjának bűneiért? A Teremtő azt akarta, hogy ő legyen felelős a világ utódaiért, és ezért mentette meg őt.

Nagyon sok gonosz ember (önző vágyak) vannak a világban (az emberen belül), de ők nem voltak képesek kihasználni a Noé jó vágyait (az egyetlen spirituális vágy, a szívben található pont). Ezért történt az, hogy a gonoszok (rossz vágyak) el lettek vágva Noétól (a helyes vágy), és az özönvíz által meg lettek fullasztva. (Ezek a vágyak meghaltak az emberen belül, tehát ő nem érezte őket többé. Jelenleg ez jelenti korrekcióját, de később, amikor képes lesz ezeket a vágyakat is korrigálni, akkor azok újból megjelennek majd).

És az ember apró, korrekt vágya az adakozás irányában, melyet Noénak hívunk, meg lett mentve a Teremtő által (az Or Makif – Körbevevő Fény által), azáltal, hogy menedéket kapott a “bárkán”. (A személy egy újabb erőt kap, egy védőpajzsot, mely az adakozás tulajdonságából áll, melyet bárkának hívunk, vagy anyaméhnek, Binának).

És a bíróságnak nem volt hatalma felette, mivel ő menedéket kapott a bárkán, a szemek elől elrejtve. A bíróság az önző vágyak felett ítélkezett, de nem volt hatalma az adakozás iránti vágy felett. Mindez egy személyről szól, aki megszerezte a csoporton belül az adakozás kapcsolatát, azáltal menedéket kapott, és ezáltal elrejtőzött a gonosz szem elől, azaz önző vágyaitól melyek el akarják őt vonni céljától.

Írva van: kérjünk feloldozást, kérjünk kegyelmet és akkor talán megmenekülünk a Teremtő haragjától. Nem vagyunk képesek elmenekülni a Fény hatásától. A Fény ragyog és felosztja a vágyakat azokra melyekben létezik a Fény tulajdonsága, és azokra melyek ellene vannak.

Noé kért feloldozást (korrekciót Felülről), belépett a bárkába, és ott elrejtőzött (a Teremtő adakozás iránti tulajdonságában, és abban feloldódott, mint egy spermacsepp az anyaméhben), a Teremtő haragjának napján (a Hohma Fényének felfedése, mely a vágyakat szándékuk alapján osztja fel – megszerzés illetve adakozás alapján). Ezért nem volt a bíróságnak hatalma arra, hogy őt gyanúsítsa.

Ő a Felső Szint, a Teremtő adakozásának tulajdonságán belül rejtőzött el. Malhut felemelkedik Binához, és ott rejtőzködik, ez jelenti azt, hogy valaki igaz, Haszadim – hogy valaki önzősége fölé emelkedik.

hzs

Amikor önző vágyunk rosszul érzi magát, az hátulról tol minket, mint egy ostor, arra kényszerítve minket, hogy boldogságot keressünk. Azonban ez nem elég ahhoz, hogy a megfelelő irányba haladjunk, mivel a teremtés célja nem az, hogy elmeneküljünk önzőségünktől. Ez mindössze egy módja a segítségnek, egy erő mely előre tol minket.

Hogy a megfelelő irányba álljunk be kaptunk Felülről egy vágyat – egy szikrát, vagy a szívünkben található pontot, mely a spirituális fejlődés irányába húz minket. Ez a szikra visz el minket a Kabbala csoporthoz, és a tanárhoz, hogy mi azt megragadjuk, és fejlődjünk általa.

Ezeknek a komponenseknek a használatával egy bárkát kell építsünk magunknak, ahol elmenekülhetünk a gonosz elől – mindentől ami megzavar minket, és hátráltatja spirituális fejlődésünket. Ugyanakkor meg kell értsük, hogy semmit nem tehetünk a zavarokkal magukkal, legyenek azok külsődlegesek, vagy belsőek. Ezek megjelennek bennünk, és körülöttünk célirányosan, hogy mi képesek legyünk erősíteni ellenállásunkat, és erőt gyűjtsünk ellenük, hasonlóan ahhoz, ahogy az áradás turbulens vízei minden károsat elpusztítanak, és csak a szükségszerű dolgokat hagyják maguk mögött.

Valójában azért gyűltünk itt össze, hogy egy bárkát építsünk magunkon belül, a Teremtő adakozás iránti tulajdonságait reprezentálva. Ez a bárka lesz a mi menedékünk.

Zohár: Menj és lépj be a bárkába teljes háznépeddel, mert mindaz aki nem talál menedéket a bárkában az el lesz törölve a föld színéről.

Mindenünket amink van a Bina-hoz kell csatoljuk, mely Bina a Teremtő, az adakozás tulajdonsága. Azáltal vagyunk képesek ezt megtenni, hogy teljesen átadjuk magunkat Neki, és úgy hozzátapadunk, mint a magzat az anyaméhhez. Minden amit ehhez a tulajdonsághoz vagyunk képesek csatolni meg lesz mentve, és tovább fejlődik a spiritualitásban.

Azokról a vágyakról szólva, melyeket nem tudunk Bina-hoz kapcsolni, azokat el kell pusztítani az özönvíz víze által. Noé az egyetlen vágy bennem, mely képes engem a spiritualitásba vezetni, feltéve, hogy én azt leválasztom többi vágyamról, melyek nem képesek spirituálisan fejlődni. Ez az amiért én a spiritualitáshoz ezen a vágyamon keresztül akarok csatlakozni. Ez az egyetlen vágy mellyel foglalkozni akarok.

A többi vágyamat le kell vágjam, és meg kell őket az özönvízben fojtsam, mivel én csak a Noé által szimbolizált vágyammal vagyok képes tovább haladni. Ezzel a vággyal egy új világot vagyok képes építeni – az özönvíz utáni világot.

Nem tudom, hogy milyen lesz ez az új világ. Én a Bina-n belül fejlődöm, mint egy anyaméhen belül – és lesz ami lesz. Amikor kilépek onnan, akkor egy új világban találom magam!

hzs

A Kli (edény) az a Fény által a vágyba megjelenített forma. Ez a vágynak a kísérlete, hogy egy bizonyos speciális állapotot érjen el annak érdekében, hogy beteljesülést kapjon  a Fénytől. Az ember az edény megformálásával valamilyen speciális  beteljesülést keres, ami azt jelenti, hogy a vágya már elérte annak formáját és tulajdonságát, amit keres, amire vágyik.

A Fény tulajdonsága már eleve bennem van, de csak egy információs gén formájában (Resimo) létezik, egy bizonyos üresség, hiány  formájában. Azaz azt nem érzem beteljesülésként, és nem érzem azt élvezetként.

A spiritualitásban ezek az állapotok egymás mellett vannak, és ugyanez vonatkozik a materiális világra is, azaz amikor én akarok valamit, azt látom, elemzem, és elképzelem mit is kell tennem annak érdekében, hogy megszerezzem. Csakis erőfeszítéseim alapján érhetem el a megszerzését!

Más szóval egy új fordulatot  kell hogy hozzáadjak a már eleve meglévő vágyamhoz, hogy az lehetővé tegye, hogy feltáruljon a “Nagy Fényt”, melyet mi együtt már beteljesülésnek nevezhetünk a “kis Fény”-en belül, melyet Resimo-nak hívunk. A Fény nagysága a vágy nagyságától függ.

Az ember érzi a beteljesülés hiányát, mivel a Fény már eleve létezik, és a távolból ragyog, felébresztve Resimo-t, és az embert arra kényszeríti, hogy felé igyekezzen. A Resimo és annak kiteljesedése  közötti különbség csakis az erre irányuló vágyon múlik, mivel a Fény az örök és állandó. A Resimo a Fénynek az a tulajdonsága ami nem jelent még meg a vágyon belül.

Egyre erőteljesebb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy felerősítsük a vágyaink intenzitását, és felfedezzük azt a beteljesülést, mely már eleve létezik bennünk. A vágyaink alacsony intenzitása miatt, azokat mint Resimo-kat érzékeljük, azaz mint a beteljesülés hiányát.

Az állandó, örökös és végtelen Fény óceánjában létünk, de nem vagyunk képesek azt érzékelni mivel nincs vele kapcsolatunk, és nincsenek vele formaegyező tulajdonságaink. Amennyiben akár a legkisebb mértékű vágy felébred bennünk a Fény felé, akkor elkezdjük azt érezni.

Egyrészt a legkisebb érzés is bizonyítja, hogy a Fény létezik, másrészt ez szégyent okoz bennem, hogy nem vagyok képes a Fény teljességét érzékelni. Azt a szégyent amit érzek annak eredményeképpen, hogy nem érzékelem a Fényt a legnagyobb, legvégsőbb mértékben, Hisszaron-nak (beteljesülés hiányának) hívjuk, mely arra kényszerít engem, hogy keményebben próbálkozzak azzal, hogy elérjem a Fényt.

Amikor én elkezdem megnövelni erőfeszítéseimet, a Fény melyet gyengébb vágyaimban éreztem mint Resimo-t, beteljesüléssé változtatja magát. A Fény az változtathatatlan, de ahogy a vágyam növekszik, a vágy valódivá válik.

Állandóan a Fény óceánjában vagyunk, és a különbség állapotaink között csak annyi, hogy  kisebb vagy nagyobb mértékben érzékeljük azt .

hzs

KA

Kérdés:

Amennyiben ez a világ csak képzelt, akkor azt is jelenti, hogy evilági cselekedeteinknek nincsen kapcsolata a teremtés céljával?

Válaszom:

Nem, mivel működnünk kell, fenn kell tartsuk magunkat és fel kell építsük életünket ebben a világban, hogy létezhessünk. Annak érdekében, hogy elérjük a spirituális világot, először is csalódnunk kell korporeális létezésünkben. Ez elgondolkoztat majd minket arról, hogyan végezzünk spirituális cselekedeteket, és akkor elkezdjük majd hozzákapcsolni evilági életünket a spiritualitáshoz. Akkor egész itteni létezésünk a lelkünk kifejlesztésének irányába lesz irányítva.

Minden amit ebben az elképzelt világban teszünk spirituálissá válik majd. Ennek eredményeképpen ez a világ eltűnik majd, mivel mindent megszereztem belőle amire szükségem volt örökkévaló létezésemhez. Mindez eltűnik, mivel teljesen feloldódik abban a folyamatban, hogy szívünkben levő pontunkhoz asszisztált.

Ez jelenti a világ korrekcióját. Azonban az önmagában nem változik meg, mivel képtelen közvetlenül az adakozás tulajdonságát megszerezni. A mi protein testünk és fizikai anyagunk nem képes az adakozás érdekében létezni. Bár annak összes összetevője a kövületi, növényi és állati szinteken adakozik egymásnak annak érdekében, hogy létezhessenek, azt nem tudatosan teszik.

Azonban amennyiben én az egész világot annak érdekében használom, hogy létezzek és lelkemet kifejleszthessem, akkor ezáltal ezt a világot a megfelelő módon hasznosítom, és teljesen kiürítem azt. A természet többi szintjei (kövületi, növényi és állati) tudattalanul kapcsolódnak egymáshoz, egy globális és harmónikus kapcsolatban. Ugyanakkor az emberi lények is használják ezeket a szinteket, saját állati mivoltjukat beleértve, annak érdekében, hogy a lelkükben az adakozás cselekedetét végezzék egy magasabb szinten. Az ember ezáltal a teljes korporeális teremtést felemeli magával együtt.

A személynek nincs szüksége arra, hogy a természet kövületi, növényi illetve állati szintjeit korrigálja, azok már korrigálva vannak. Ehelyett amíg fizikai testemben létezek, csak a szükségleteket kell életem számára használnom, és minden mást arra kell irányítanom, hogy szívben található pontomat korrigáljam. Akkor minden ennek a világnak a kövületi növényi állati és emberi szintjein egyensúlyba kerül a spirituális szinttel.

Az történik, hogy a kövületi, növényi és állati szintek kölcsönösen benne foglaltatnak egymásban, és a Teremtő irányítja őket, az ő személyes szándékuk nélkül. Nekünk embereknek ugyancsak biztosítanunk kell mindent állati testünknek létezéséhez, annak érdekében, hogy képesek legyünk spirituálisan fejlődni. Az állati testeink már előre fel vannak arra készítve, hogy azokat spirituális formájukban használjuk.

Nem vagyok képes testemet adakozásra használni, és nem vagyok képes annak törvényeit megváltoztatni. Azonban ameddig az a kövületi, növényi és állati szinteken létezik képes vagyok azt a szándékot hozzáadni, hogy azt megfelelő módon használjam – a testem létezésére, és lelkem kifejlesztésére. Ily módon az részt vesz a teljes korrekcióban. Ezzel a hozzáállással részünkről az egész teremtés képes tökéletességet és korrekciót elérni. Ennek eredményeképpen nincs egyetlen olyan része a vágynak, akár még ebben az elképzelt világban sem, mely nem megy át a korrekción.

hzs

Írva van, hogy minden a vágyon múlik. Másrészről mindent a Fény teremtett, és a vágy az csak a Fénynek a lenyomata. Hogy lehetséges mindez?

A tény az, hogy néha a Kabbala a Fény szemszögéből beszél, néha pedig a Kli szemszögéből. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a kettősség állandóan jelen van. Soha nem beszélünk a Fényről önmagában, vagy a vágyról a Fény nélkül. Mi arról a vágyról beszélünk, mely érzi a Fényt, ahogy a vágy formáját vltoztatja. A vágy ezeket a változó formákat hívja “Fény”-nek.

Egy formát a másikhoz hasonlítva hívjuk a Fény-nek a Kli-vel szemben. A Felső Szint Ki-je az alső szint Kli-jéhez hasonlítva Fénynek számít. Mi relatív tulajdonságokról beszélünk. A Felső Szint az mely többet adakozik, és ezáltal Fénynek számít az alsó szinthez képest. Az alsó szint az mely többet szerez meg magának, és ezáltal az edénynek, vagy Kli-nek számít.

Mi hozzá vagyunk szokva, hogy az edény az fémből vagy üvegből van, melyeket valamivel megtöltjük. De a spiritualitásban ez egyátalán nem így van. Az adakozás tulajdonsága, mely az edényen belül létezik, azt hívjuk Fénynek. A megszerzés tulajdonsága az a Kli. De mindezek a tulajdonságok a vágyon belül léteznek. Mi állandóan csakis a vágyról beszélünk, és annak fel és leereszkedéseiről. Annak magasabb formáját hívjuk Fény-nek, és alacsonyabb fromáját pedig Kli-nek. Ennél fogva a Teremtő (Boreh) úgy is nevezhető, hogy Bo-Reh, azaz jöjj és láss. Mindez azért van mert Őt a saját Kli-nken belül látjuk. Az adakozás azt a tulajdonságát mely bele van nyomtatva a Kli-be hívjuk Fény-nek vagy a Teremtőnek.

Ezek nagyon fontos koncepciók, mivel minket a megfelelő irányba korrigálnak, annak érdekében, hogy átlépjünk a takarófüggönyön és belépjünk a spirituális világba azáltal, hogy a vágyainkhoz megfelelő módon viszonyulunk. Mindezen jelenségek csak a megszerzés és adakozás különböző formái.

hzs