Dr. Michael Laitman

Az egység uralkodik mindenek felett

Egy védőernyő (Masach)  az egy antiegoista erő, amely blokkolja a Fény útját. Lehetővé teszi az egyik alkatrésznek, hogy belépjen a spirituális Partzuf –ba, hogy „belső fénnyé” váljanak, mivel a másik része a Fénynek, amely nem kapható meg az adakozás mentén, az kívül marad és „Körülölelő Fénnyé” válnak.

A Belső és a Körülölelő Fény egymásnak ellentétei, még akkor is, ha ea kettő ugyanaz a Fény. Ez azért van, mert csak  a védőernyő volt, ami szétválasztotta őket, mindegyikhez másképp viszonyulva. Ez olyan, mint amikor két barátom jön a házamba, és szeretnének bejönni. Az egyik vidám, másik keményen elfordul. Hogyan fogja ez a két barát érezni magát, hisz mindenk felett, én választottam szét őket!

Ugyanaz a dolog történik itt. A Fény ami egy egészként érkezik, az ernyő által két részre oszlik. Ez a két rész különbözik egymástól., de csak az ernyő egyik másikhoz viszonyított  attitüdje szempontjából. Ezért van az, hogy a két Fény igyekszik megszüntetni az ernyőt, hogy még egyszer egyesüljenek, és hogy úgy érezzék, hogy az ernyő az ő oldalukon van. A Belső Fény azért akarja megszüntetni az ernyőt, hogy a barátját is elfogadják. A Körülvevő Fény azt mondja: Ha nem akarod mindkettőnket akkor nem kapod meg egyikünket sem.

Az-e ez, hogy az ernyőt választás nélkül hagyják és ez kiváltja a döntését. Ez felemeli és kiűzi az összes  Fényt. Szóval mi az a döntés amit kivált?  A döntés az , hogy kettéosztjuk a Fényt. A korlátot, amit közéjük tettünk el kell távolítanunk. Ezt a folyamatot az ernyő gyengítésének (vékonyításának) nevezzük. A Fény egysége erősebb, mint a korlát, ezért amikor az ernyő keresztül akar feküdni rajta, és a Fény legyőzi az ernyőt  egyesülésének erejével.

ft

22 nov 2009

Hova visz minket a jövő zűrzavaros óceánja?

Kérdés:

Mi fog történni az emberi társadalomban, amikor az emberek elérik a spirituális létezés minimális szintjét, ami adakozás az adakozás kedvéért.?  Hogyan kezdenek majd el erről gondolkodni és egymást  érezni? Mi fog változni egy ilyen világon?

Válaszom:

Hiszem, hogy mi már most is láthatunk változásokat ezen a világon. A világválság elkezd kényszeríteni minket, hogy visszautasítsuk a túlzott élvezetet, és megmutatja, hogy sokkal kényelmesebb elégedettnek lenni egy középosztályszintű élettel. A túlzott élvezetre való igyekezet elhalványul, amint az a fiatal emberek az elmúlt néhány tucat év alatt bizonyították.

Az emberiség egyre több minőségi igényt tár fel. Arany helyett tisztelet kell nekik, tisztelet helyett hatalom, hatalom helyett az élet értelme, a felismerése annak, hogy elégedettséget csak a többi emberrel való kapcsolatban találunk. A túlzott élvezetek nem elégítenek ki bennünket..

Az élet maga tanítja az embereket, és a gazdasági hatalom nem hoz mást, csak csalódást. Az emberek látják, hogy minden csak jön és megy. Mindenek felett az emberi ész fejlődése a történelmen keresztül olyan , mint a jövő egy hánykolódó óceánjában való úszás, ahol hatalmas hullámok  némely országot felfelé visznek, míg másokat a szakadékba löknek. Minden olyan gyorsan változik, Amerika lehull, Kína felemelkedik.

Az emberek látják, hogy hatalmak jönnek és mennek, és nagy civilizációk elsüllyednek. Babilont átváltotta a Római Birodalom, aztán a Görög  Birodalom, országok emelkednek és lehullnak. Önmagában ez nem tanít meg semmire senkit, mert az emberek nem tanulnak a múltból.  Mindazonáltal  a vágyakat (Reshimot) felújítjuk, és arra bíztatnak, hogy kérjünk új minőségi teljesedést és új igényeket fedjünk fel.

ft

22 nov 2009

Spirituális fejlődésünk lassulása az egész világ szenvedését okozza

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy nem minden tulajdonság, vagy részlet egy formán hasznos, és szívesen megszabadulnék néhányuktól. Ennek az oka az, hogy nem tudom, hogyan használjam őket megfelelő módon.

Még akkor is miután a korrekció teljessé vált, a személy megtartja eredeti tulajdonságait. Az egyetlen amit tehetünk az, hogy más módokon használjuk fel őket. Ez amiről a korrekció módszere, a Kabbala tanítása szól. Nem romboljuk le a teremtést, igazából tilos bármit is tulajdonságaink közül akadályozni, elnyomni, kicsinyítani vagy megszüntetni, mivel azokat mind a Fény teremtette, és csak a Fény képes őket megfelelő módon átváltoztatni.

Ahogy mi előre haladunk a spiritualitáson belül, egyre több negatív és még visszataszítóbb vágyakat és tulajdonságokat fejlesztünk ki magunkban, de mindez örömre kell, hogy okot adjon, mert ez bizonyítéka annak, hogy előre haladunk, és elég erőnk van arra, hogy befejezzük a korrekciót. Itt található szabad választásunk – hogy felgyorsítsuk a folyamatot, mielőtt negatív események csapnak le ránk, mely a korrekciót ránk erőltetné.

Ebben a pillanatban meg kell, hogy értsük a jelentését minden mögott ami velünk történik, és el kell kezdjük az összes rendelkezésre álló forrást (a tanárt, a csoportot és a könyveket) felhasználni annak érdekében, hogy magunkra vonjuk a Fényt, azt az erőt mely képes minket átváltoztatni. Amennyiben mi magunk nem kezdeményezzük mindezt, akkor ebbe az irányba leszünk kényszerítve a külső válságok és események által.

Így, vagy úgy elérjük korrekciónkat. A Kabbala tudománya egyszerűen megengedi nekünk, hogy oly módon haladjunk előre, ahol megelőzhetjük a sokkokat, és megengedi nekünk előre megérezzük, és elhárítsuk a negatív eseményeket. Amennyiben lelassítjuk ezt a tempóját korrekciónknak, akkor csapást kapunk. A csapás ereje közvetlenül összefügg azzal, mennyire lassultunk le előre haladásunkban. Ez az egyetlen oka a világban tapasztalható szenvedéseknek.

Csakis a cél fontossága képes az életünkben jelen levő átmeneti, és sekélyes dolgokat lejjel tolni a fontossági sorrendünkben. Elérkezünk annak megértéséhez, hogy a cél annyival magasabb minden másnál, hogy még a cél irányában való haladás közben a sors által kapott csapások sem érdekelnek többé minket.

Ahogy ömzőségünk fölé emelkedünk, és megtanuljuk hogyan használjuk minden egyes vágyunkat annak érdekében, hogy maximális adakozást érjünk el velük, ahelyett, hogy minimalizálni akarjuk a kapott sokkokat, elérünk egy olyan ponthoz, ahol a továbbiakban már nem érzékeljük a csapásokat és sokkokat.

hzs

22 nov 2009

Követelnünk kell a Fáraótól, hogy megengedje, hogy egységre lépjünk

Kérdés:

Állandóan azt olvasom, hogy fel kell fedeznünk a Teremtő felé érzett szeretetünket, de ehelyett csak gyűlöletet találok magamban. Mit tegyek?

Válaszom:

Ez egy fantasztikus felfedezés! De igazából ez még nem kényszerítette önt arra, hogy felkiáltson, a helyzet nem tűnik még elviselhetetlennek. Időnként azt látja, hogy milyen jó, és néha pedig gyűlölet ébred fel a többiekkel, vagy magával szemben.

Még mindig hiányzik annak a ténynek a felismerése, hogy teljes pozitív jövőnk azon múlik, hogy elérjük ezt az elviselhetetlen helyzetet. Hiányzik még belőlünk az az érzés, hogy a Teremtő pontosan a közöttünk levő viszonyokban rejtőzik.

A Teremtő azt mondja Mózesnek: “Menjünk a Fáraóhoz”. Ez azt jelenti, hogy a gonosz hajlamunk (Fáraó) elé kell állnunk, és azt kell követelnünk tőle, hogy a jó hajlam (a Teremtő) hatása alá kerüljünk.

Amikor elhagyjuk önzőségünket (Egyiptomot) annak érdekében, hogy felfedezzük a Teremtőt, elkezdjük érezni annak szükségességét, hogy egy emberré egy szívvel váljunk – az egység szükségét.

Ez azt jelenti, hogy a Sinai Hegy (a Gyűlölet hegye) körül találjuk magunkat, ahol egységre kell lépnünk és fel kell fedeznünk a Teremtőt, az egységünkön keresztül egy magasabb dimenziót elérve.

Most mindenkinek a Fáraóhoz kell mennie, és követelnie kell tőle azt, hogy minden egyes személy egységre lépjen mindenki mással, mivel csakis ebben az egységben vagyunk képesek a Teremtőt felfedezni.

“Engedd el Népemet!”


Amikor Izrael Egyiptom földjén van

Engedd el Népemet

Oly keményen elnyomva, hogy azt lehetetlen elviselni

Engedd el Népemet


Menj le

Mózes

Egészen Egyiptom földjére

Mond meg

A Fáraónak

Engedje el Népemet


Ezt mondta az Úr, bátor Mózes mondta

Engedd el Népemet

Amennyiben nem teszed meg, elpusztítom első szülötteidet

Engedd el Népemet


Menj le

Mózes

Egészen Egyiptom földjére

Mond meg

A Fáraónak

Engedje el Népemet


Ellenségeid nem lesznek képesek előttetek állni

Engedd el Népemet!

És Tiétek lesz a nygszerű Kánaán Földje

Engedd el Népemet!


Menj le

Mózes

Egészen Egyiptom földjére

Mond meg

A Fáraónak

Engedje el Népemet.

hzs

21 nov 2009

Ha boldognak érzed magadat, azt jelenti mentálisan beteg vagy?

A hírekben (a Mediaportal.hu-ból fordítva):

Szergej Litvgincez, egy pszichiáter Szentpétervárról, azt állította hogy az oroszok, ha boldognak érzik magukat, mentálisan betegek. Valóban a a népesség 72%-a az orosz köztársaságban, boldognak tekinti magát.

Dr. Litvintzev megjegyezte, hogy az ok nélküli boldogság érzete jól ismert szimptómája nagy mentális betegségnek. Például a mániákus szindróma betegei minden ok nélkük eufóriát éreznek –mondja ő

Kommentárom:

Valóban, jobb lehet így érezni. De az emberiség egoizmusának növekedése esetenként eliminálni fogja a boldogság érzését mindannyiunkban.

ft

20 nov 2009

Korrigáljuk lelkeinket, hogy lássuk a valóságot.

Kabbalista könyvek egyetlen szóval sem utalnak korporális objektumokra, helyekre, vagy tulajdonságokra, amelyeket ezen a világon figyelhetünk meg. Ha olyan kifejezéseket olvasunk, mint „a Templom fala” vagy „ember” nem egy falat kell elképzelnünk Jeruzsálemben, vagy egy személyt a világunkban. A mi világunk egy képzelt valóság, és a Kabbalista könyvek nem mondanak semmit a korporális világról.

A spirituális világnak nincs neve, és ezért van az, hogy az ágak nyelvével van leírva. Például a következő szemelvény: „És az Ő lábai az olajfák hegyén álltak” azt jelenti, hogy a Végtelen Világ szétterül (feltárul) és a mi világunkat a vágy teljességében fogja érinteni.

A kifejezés, hogy „a mi világunk” arra utal, amit mi jelenleg nem érzünk. A világ, amit mi érzékelünk, egyáltalán nem a spiritualitásban van definiálva, ezért hívják képzeltnek (Olam HaMedumeh).  „A mi világunk” vagy „ez a világ”, ami a Kabbala könyvekben van leírva, az a spirituális világ utolsó lépcsőfoka. Ez csak egy pont a szívben, amit hívhatunk a „világ  pontjának”,  mert ez az utolsó pont, ami felülről lefele száll.  Ha a fejlődése felé haladunk, akkor ezen a ponton keresztül képesek visszaemelkedni alulról felfele..

Akkor meglesz a képességünk arra, hogy ezen a ponton keresztül fogjuk fel a világot, inkább, mint korporális érzékeinken keresztül. Meg fogjuk érteni, hogy ezt a korporális  (illuziórikus) világot úgy kaptuk , mint egy képzelt világ ideiglenes létezését. Mindazonáltal egyetlen Kabbalista könyv ( beleértve a Bibliát , a Tanachot és másokat)  sem említi aktuálisan ezt a világot.

A Biblia meg éppen nem beszél erkölcsről, ellentétben azzal, amit sok ember gondol. Nem beszél arról sem, hogy mihez kezdjek állati testemmel, csak a lelkem korrekciójáról beszél. Például a rituális fürdés(Mikveh) utal  a testnek a a Bina(víz ) általi korrekciójára (a vágyra) .

A Kashrut (ételkészítés) törvénye azt mondja nekünk, hogyan kell elkészítenünk „állati „ vágyunkat hogy ez illeszkedjen az elfogyasztása által az „emberi” belsőhöz., vagy más szavakkal, hogyan magasztosul a növényi és állati vágyunk az „emberi „szintre bennünk.

A  megszenteltek a templomban (Kurbanot)  leírják azt a folyamatot, hogy közelebb kerüljünk a Teremtőhöz  (Kurban azt jelenti „megszentel” és a  Karov szóból- valaki, aki közel van- származik)  vagy hogyan használjuk minden szint vágyát, ami a Felső Fokra hasonlít, vagy hogyan változtassa meg a szándékát, a Teremtő felé, „a saját haszna számára„ kifejezésről „az adakozás számára” kifejezésre.

Nyelvünkben ezek az írások kenyeret és húst írnak le, amik egy oltáron fent sülnek, vagy vizet és vért, ami belőlük folyik, de az ágak nyelvében a téma az ember szándékának korrigálása. Szóval ne törődj semmiféle kőből épült szerkezettel,  hanem csak a lelked korrigálására fókuszálj.  Ezen a korporális képen keresztül meg kell tanulnunk hogy lássuk a spirituális erőket mögöttük.

ft

20 nov 2009

Az életünk olyan, mintha ébren álmodnánk

Honnam tudom, hogy mi történik a világban körülöttem? Valami megüti a dobhártyámat, ez átmegy az idegrendszeremen, és elektrokémiai folyamatokat vált ki  az agyban.. Ezek a folyamatok keresztbe hivatkoznak egymásra, ezután megfejtem az információt, és összehasonlítom azzal, ami már tárolva van az agyamban.  Mindez azért történik az érdekemben, hogy meg tudjam különböztetni a hangokat, szavakat képezzek belőlük, és esetenként megértsem a jelentésüket.

Sokféle folyamat zajlik az agyunkban, hogy lehetővé tegye nekünk, hogy „külső” ismeretekre tegyünk szert, és hogy benyomásunk legyen róla.. Megértjük ezeket a rendszereket, mert ezek a kielégítendő vágyaink különböző szintjein léteznek: élettelen, növényi, állati és emberi Ez az a hely, ahol a elektromos és kémiai reakciók történnek, és a megfejtésük és kereszthivatkozásaik is.

Minden ilyen folyamat egy kielégítendő vágyat tartalmaz, és minden ezen a vágyon belül történik.  A tudatalattink megszűri az információkat, mielőtt azok egyáltalán belépnének a gondolkodói folyamatainkba. Minden előnytelen információ kiszűrődik, és csak a kívánatos információkat fogadjuk, bár ez is tartalmazhat ijesztő dolgokat.

Mi a vágyainkhoz „vagyunk kötve”  és ezért egy torz képet kapunk a valóságról. Mindazonáltal nem figyelünk fel ezekre a torzulásokra, és csak a készre gyártott képet látjuk, amit a tudatalattink még megszűr.

Ezért van az, hogy nem tudjuk felfedni a spirituális tartományt ebben az állapotban. Jelen percepciónk csak a mi materiális valóságunkat írja le. Nincs mivel összehasonlítanunk ezeket a képeket, és ezért senki sem realizálja azt, hogy aktuálisan hol vagyunk Még csak nem is érezzük magunkat, olyan, mintha aludnánk.

ft

20 nov 2009

Az élet játszmáját a Teremtő tervezte nekünk

Kérdés:

A Machsom-ot megelőzően hogyan tudunk viszonyulni ehhez a világhoz, mi itt az elképzelt valóság?

Válaszom:

Az ehhez a világhoz való attitüdnek nagyon egyszerűnek kell lenne: amíg ebben a az  álomban vagyok, ezt kell végigcsinálnom.  Írva van: „Egy bírának nem áll más a rendelkezésére, mint amit látni tud.” Dolgoznom kell, tejesíteni a családomnak, és minden szükségeset megtenni az életben, de ugyanakkor realizálnom kell, hogy ez csak álom. A világ egy játszma, és én installálom, mintha egy játékban tenném.

De mindenek felett ezt a játékot  komolyan kell vennem, miután a Teremtő készítette elő nekem ezt az egész valóságot, hogy én létezhessem benne, a törvényeinek megfelelően, és hogy kifejlesszem a „szívbeli pontomat” a Teremtő iránti attitüdömben.

Ez a két szint, a testi és a szellemi, teljes mértékben függetlenek egymástól. A testi szinten , ahol én „alvó” állapotban vagyok, mindent véghez viszek, ami szükséges  ehhez az élethez.

Közben a spirituális szinten, meg szeretném találni a kapcsolatot a Teremtővel, fejlődök, minden figyelmemet erre fordítva. Végül is nem azért élek, hogy elérjem a Teremtőt az erőfeszítéseimen keresztül, ebben az életben?

ft

20 nov 2009

Mi az adakozást a csoportunk környezetéhez képest képzeljük el

Kérdés:

Hogyan kell elképzelni magam az adakozásban?

Válaszom:

Csak a környezet segítségével. Nincs más út. Kaptunk egy valóban csodálatos szerkezetet Felülről  Ezen a világon, minden spirituális fokon, minden állapotban, bennünk két dolog van: „ miés szemben velünk a környezet”  Ezért ennek a világnak a megjelenése  és az ember bekerülése előtt volt egy törés, a lelkek feldarabolása és az egyéni testek megjelenése..

Mi magunk képtelenek vagyunk arra, hogy ábrázoljuk a Felső Lényt. Mert hogy semmi sincs bennünk, ami hasonlít hozzá.   Ugyanabban a dimenzióban , amiben most létezünk, a mi világunkban  van egy „mi” és egy „környezet”.A mi és környezetünk viszonya alapján feltételezhetjük a kapcsolatot magunk és a Felső Lény között. Magunk összerakásának az elve, a Teremtőhöz való kötödés modellje, nem más, mint amit úgy hívunk, hogy „a teremtett lények szeretetétől a Teremtő szeretetéig.”

Túljutva  a bennünk lévő egoizmuson, az adakozás tulajdonságát a saját érzékelésünk tulajdonsága fölé helyezve és építve ezt a kapcsolatot a csoporton belül ( barátaink szívbeli pontjai közötti kapcsolat)  megalkothatjuk a feltétel nélküli adakozás tulajdonságát magunkban. A Felső lény garantálja a vágy mérését számunkra úgy, hogy érezzük a Teremtőt a bennünk lévő adakozási jellemzők megtapasztalása által.

Most meg tudjuk érteni az univerzális lelkek feldarabolását.. Ha nem történne meg az egyéni  lelkekre való darabolás, senki közülünk nem tudná sem a vágyat megteremteni az adakozási tulajdonság megszerzésére a mi szintünkön,, sem elvinni minket  a Korrekció Fényének hatásához.

Mindent igazolva, a környezethez viszonyítva (szívbeli pont) világossá válik, hogy mindenben a Teremtőhöz viszonyulunk Felső szinten.  Ezt nem érezhetjük, de felkészíthetjük magunkat a megszerzésére.

ft

20 nov 2009

Tanuljunk egy csónakban evezni

Mindannyian egy csónakban vagyunk, csak még nem érezzük, hogy milyen mértékig befolyásolhatjuk közös sorsunkat. Ennyi a teljes állítás. Globális világunkban nem számít, hogy egy bűneset messze tőlünk történik vagy a közelünkben! Az integrált rendszerben mindenki egyforma, a legtávolabbi személy épp úgy ekvivalens velem, mint a hozzám legközelebb lévő. Mindannyian ugyanabban a csónakban vagyunk..

Még  nem látjuk ezt az integrált hálót, de közeledünk a ráérzéshez.. Hamarosan érezni fogjuk, hogy nincs olyan koncepció, hogy az emberek közel vannak vagy távol, vagy hogy vannak emberek akiktől jobban vagy kevésbé függünk, mert abszolút minden ember egyforma mértékben befolyásol minket..

Tevékenységek  megelőzik ennek a ténynek a felismerését, mert mi a tevékenységek világában élünk, Ezért van, hogy ha valami történik,  azután mondom, hogy „Oh” , ha már a dolog megtörtént.  Azután elfelejtem ás újra megismétlem ugyanazt a hibát,és megint kiáltom, hogy „Oh”  Csak egy egész sor   “Oh-Oh-Oh!”  kiabálása után kezdek el végül gondolkodni., hogy  „mi lehet az oka, hogy ilyen dolgok történnek. Ez valószínűleg nem volt véletlen!”

Mennyi időnek kell eltelni, hogy az emberiség elkezdi latolgatni az okát ezeknek a történéseknek. Milyen hosszú ideig fog tartani, mielőtt az emberiség meg akarja érteni  a társadalmi békét, és hogy a béke az emberiségnek, és minden egyénnek teljes mértékben egymástól függ? Egészen úgy, ahogy én függök a gyerekeimtől, a házastársamtól, a szüleimtől, és azoktól az emberektől, akik ma a legközelebb vannak hozzám. Minden embertől a világon, ugyanígy függök. Az az igazság, hogy ettől a többi embertől, még sokkal jobban függök.

ft

20 nov 2009

62 queries in 0,201 seconds.