Sötét betűk, melyek Fényt hordoznak
Szerző: nandor | Kategória: más
Az elérés belső dolog, és semmi nincs valójában rajtunk kívül. Minden, ami látszólag körülöttünk van, egyszerűen illúzió, beleértve ezt az egész, képzetes világot, amiben élünk, de még a spirituális világot is. Azonban a spirituális világban legalább ráébredhetünk arra, hogy valami csak külsőnek tűnik a számunkra, mivel ezt az egónk így vetíti ki.
Mi abban a mértékben vagyunk képesek mások vágyaihoz kapcsolódni, amennyire ki tudjuk takarni a saját egoizmusunkat, és elrejteni azt, és szándékot helyezni az adakozásra, és megtenni azt, „a szeresd felebarátod, mint önmagad” elvnek megfelelően, ami a Fény törvénye.
Mindennek a korrekciónak a szimbóluma egy speciális konstrukció, amelyet úgy nevezünk, Sukkah. amely megmutatja nekünk, hogy kell ezt a leárnyékolást felépíteni. A mi belső emberünk a Sukkah alatt fog ülni, és nála lesz a Sukkot négy szimbóluma is, az első három, amely a Zeir Anpinhoz tartozik, (Lulav – egy zárt datolya pálmalevél, Hadassim – három leveles, mirtuszfa ág, és az Aravot – két, leveles fűzfa ág), és a negyedik, az (Etrog – a citromfa gyümölcse, hasonló citromhoz, vagy a grapefuithoz) amely a Malchuthoz tartozik. Ez a belső ember összekapcsolja ezeket, majd elkezdi lengetni őket, jobbra, balra, előre, hátra, mind a hat irányba, melyek megfelelnek a Zeir Anpin hat sefirájának VAK). Ugyanakkor a Sukkán belül, ahol három fal feleltethető meg a Hesed–Gevura–Tifferet három Sefirájának (HGT). A Netzah Sefira a Sukkah teteje, és a Hod Sefira az alja.
Ilyen módon kiderül, hogy az ember egyesül a Zeir Anpinnal teljesen, amely megjeleníti a magasabb minőségeit az adakozásnak a számára. Amikor összekapcsolódik mindezekkel a minőségekkel, minden irányban, azaz az összes minőségében a Zeir Anpin VAK részének, miközben a személy maga jeleníti meg a Malchutot, ezáltal korrigálja és összekapcsolja mindezen tulajdonságokat.
Mindez a leárnyékolásnak köszönhető, amely vagy rejtett, vagy feltárt. Az elrejtett árnyékolásról beszélünk, amikor a gonosz hajlamunk, az egoista vágyunk ellenében dolgozunk. A feltárult árnyékolás az, amikor mi magunk írjuk a munkánk betűit, mintha fekete tintát használnánk fehér alapon. Ez az, ahogy megteremtjük a különböző formáit az elrejtésnek, melyek hasonlatosak a Fényhez. Fokozatosan, az összes sötétség olyanná válik, mint a Fény, a különböző árnyékolások megteremtése miatt (például, szárnyak formájában).
Az ember nem a Fényhez kapcsolódik, hanem sokkal inkább annak formájához, és éppen ellenkezőleg, elrejtve önmagát a Fény elől, az árnyékolás segítségével épít a Fénnyel, az adakozással megegyező formákat. Ez a mi munkánk. Addig tesszük ezt, ameddig elérjük a formaegyezést és az összetapadást (Zivug) a Fénnyel, az árnyékolások, és a sötétség összes felhasznált formája, a betűk, és a Fénnyel való ütközések által. Az összes sötétség végén ugyanúgy fog ragyogni a Fény.
A mi munkánk, a sötétségből való formák megalkotásából áll, betűk kialakításából, melyek fekete vonalak és görbék kombinációja, és ezeket kell a Fénnyel hasonlatossá tenni. Ezért vannak ezek a szimbólumai a korrekciónak a Sukkah borításán. A teljes munkánk abban rejlik, hogy kitaláljuk, hogyan építsük fel ezt a borítást magunk fölé, és ülhessünk az árnyékában, és amely képessé tesz minket a Fény elérésére. A teljes Körülölelő Fény, amely elér minket és a Sukkah tetején tartózkodik, bennünk kezd cselekedni, olyan módon, hogy a sötétség formái, mint Fény ragyognak ránk.
KN
17 okt 2011