Az egy szintű elrejtettség a Teremtő hátsó oldalát jelenti. Ez már egy kapcsolat Vele, de egy negatív kapcsolat. A személy látásmódját mindenféle ködösíti: problémája van a családjával, a gyerekeivel a feleségével, a munkahelyi főnökével, a bankszámlájával, és egészségével. Azonban ő mindent a Teremtő hatásának tulajdonít és megérti, hogy mindez a Teremtő módja, hogy játszik vele.

Amennyiben nem felejti el, hogy minden a Teremtőtől jön, és nem veszti el a kapcsolatot, akkor a személy már az egyszintű, szimpla rejtettségben van, mely a Teremtő hátsó oldalát jelenti. Ez az állapot számtalan alszintet tartalmaz, melyek azon múlnak, hogyan érti meg a személy az okát annak, hogy a Teremtő miért tesz vele bizonyos dolgokat. Talán azért, mert büntetni akarja őt múltbéli hibáiért? Ugyanakkor a személy tudhatja azt is, hogy nem létezik olyasmi, hogy büntetés. Vagy dönthet úgy, hogy a Teremtő mindig is jól bánt vele, még a múltban is, vagy megszakítja minden kapcsolatát a múlttal, és csak a jövőre koncentrál. Más szóval érzi, hogy a Teremtő küldi neki a szenvedést annak érdekében, hogy őt a jövő felé előrejuttassa. A Teremtő nyomást gyakorol rá hasonlóan, ahogy a szülők nyomják gyermeküket mert azt akarják, hogy sikeres legyen.

Ahogy a személy elérte ezt a realizációt, elkezdi igazolni a Teremtőt – akár a múltra akár a jövőre vonatkozóan, de közülük a jövőbeni megközelítés a helyesebb eljárás. Azonban a problémák lehetnek olyan hatalmasak, hogy a személy teljesen megzavarodik. Elmegy a bankba, othhonába, munkahelyére vagy bárhová ahol kihívásoknak néz elébe, és teljesen elfelejtkezik a Teremtőről, és egyedül marad problémájával. A mentsége minderre az, hogy először életét kell helyre hoznia.

Mindez igaz – valóban dolgoznunk kell problémáinkkal, de ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy azok mind a Teremtőtől jönnek. Mindent meg kell tennünk, amit elvárnak tőlünk ebben a világban, de azzal a szándékkal, hogy elérjük a Teremtő felfedezését cselekedeteinkkel. A Teremtő mindezeket a szituációkat arra használja, hogy felfedje előttünk ellenkező oldalát számunkra. Tehát a megfelelő módja ezen helyzetek szemlélésének az, hogy megpróbáljuk helyzetünket javítani a bankban, a családunkban, egészségünkkel, de mindazt annak érdekében, hogy felfedezzük a Teremtőt (az Ő “arcát”), ahelyett, hogy azt gondoljuk, hogy a legfontosabb dolog az, hogy megszabaduljunk maguktól a problémáktól.

Ha csak azért aggódjunk, hogy helyre hozzuk bankszámlánk állagát, családi problémánkat és egészségünket, akkor semmi sem fog segíteni, és még nagyobb problémák éreznek majd. De ha mindezt mi annak érdekében tesszük, hogy felfedjük a Teremtőt, vagy más szóval – egy másik szándékkal, akkor minden helyre jön majd, még a bankszámlánk állaga is.

A Teremtő hátsó oldala mindezeken a helyzeteken keresztül jelenik meg számunkra annak érdekében, hogy megtaláljuk megfelelő hozzáállásunkat Őhozzá, és felfedezzük az Arcát. És ez a felfedezés minden problémánk fölé emel majd minket.

hzs

Kérdés:

Emberek százai és ezrei a világon  nézik a leckéinket a Zohár könyvéről. Ellentétben más könyvekkel a Zohár képes felébreszteni a megfelelő fajta vágyat  függetlenül attól, hogy a személynek létezik-e a pontja a szívében?

Válaszom:

Mindenkinek van a szívében egy pont, mindazonáltal ez lehet rejtve, vagy látható: Ha rejtve van, van valószínűsége annak, hogy a következő percben feltárja magát. Senki nem tudja, hogy mikor és kiben fog mutatkozni legközelebb.

Sok olyan ember volt, akik lángoló ponttal a szívükben érkeztek, de sajnos, néhány héttel vagy hónappal később a láng  elaludt, mert nem tettek elég erőfeszítést a spirituális fejlődésük irányába. Kaptak egy esélyt, de elvesztették, és a szívükben lévő pont rejtett lett újra.

Az átmenet rejtettségből kinyilatkozásba a szívben lévő pont esetén, és a fordítottja is (kinyilatkozásból rejtettségbe) teljesen  attól függ, milyen erőfeszítéseket tesz a személy. Ez megmagyarázza, hogy néhány személy , akiknek először nem volt tényleges vágyuk a spiritualitáshoz,  de nem hagyták abba a leckék hallgatását a Zohárt tisztelve, vagy éppen udvariasságból, képesek voltak felgyorsítani a növekedésüket.

Ha így teszünk, a szívben lévő pont, a lélek embriója gyorsan feltárja magát, és az ember elkezdheti a fejlődést tudatosan.

ft

Kérdés:

Alkalmas –e az intellektusom, hogy könnyen megértsem, ami a  Zohár könyvében van?

Válaszom:

Az intellektusunk csak azt értheti meg, amit érzünk Csak azt foghatja fel, amit érzünk belül, vagy a vágyunkon belül.

Még a matematikában is, ahol csak számokkal dolgozunk, ezek a számok rendezve vannak bennünk, annak megfelelően, hogy milyen kicsi vagy nagy a vágyunk. Ezért mindennek le kell ülepednie bennünk, abban a dologban, ami számít, – az érzéseinkben .Semmit sem tehetünk ez ellen, mert ez az, ahogy a Teremtő teremtett minket.

Ezután bekapcsoljuk az agyunkat, és kezdjük látni a különbségeket a számok között, ez nagyobbnak néz ki, ez kisebbnek, ez pozitívnak, ez negatívnak. Ez az ahogyan  működünk, és az első dolog amit tennünk kell,  ki kell fejlesztenünk az érzékeinket,  a kapni vágyást, és annak minden különböző formáját.csakúgy, mint az adakozás vágyát.

Az agyunk és intellektusunk nem szolgál másra, mint hogy segítsen kiépíteni az összeköttetéseket, az élvezet kapásának vágya és az adakozás vágya között.  Ez az amit az intellektusunkról mondhatunk, összeköti a vágy sokféle formáját.

ft

Kérdés:

A Kabbala azt mondja, hogy az embereknek nem szabad a miszticizmust gyakorolniuk, de mindent egy valóságos nézőpontból kell néznie. Más részt a Kabbala módszere Felülről jövő „csodákon” alapszik, dolgok, amelyek érthetetlenek, és irracionálisak, ahogy magyarazzák. Hogyan jön össze ez a két dolog?

Válaszom:

Mi egyrészt a természet egy részében létezünk – a materiális részben, ami el van választva a természet másik részétől – a spirituális résztől az első erőfeszítéseket tesz, hogy egyesüljön a spirituális résszel, de ha megtesszük, mi felfedezünk egy „egységet”, ami már ott van.  Ez egy csodára hasonlít, mert nem látjuk a kapcsolatot az erőfeszítések és a spirituális kinyilatkozás között. Ha tudnánk, mi a kapcsolat, világosan értenénk mennyi erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy megszerezzük, amit akarunk.

Szellemiség

Találás

Adakozás

Egoizmus

Testiség

Erőfesítés

Egoista Akciók

Mindazonáltal ezek a kapcsolatok nem látszanak létezni, mert mi a kapás , egoizmus  minőségén belül létezünk, és nem érezzük az adakozás minőségét ebben az állapotban.

Mi nem hajtunk végre adakozási akciókat, és nincs evidens kapcsolatunk a spirituális világgal. De mégis van egy rendszer, amit ami egoista akcióinkkal aktiválunk, annak érdekében, hogy elérjük a spirituális világot. Ez a rendszer felrajzolja a Fényt, ami ujjá teremti az Ohr Makifot felettünk Ez az összeköttetések rendszere  köztünk-az egoizmusunk között és a spirituális világ – az adakozás között, amit a következő vers ír le, „ Dolgoztam rajta és megtaláltam”

El vagyunk vágva a spiritualitástól, és nem törekszünk rá egyáltalán .Mi a spiritualitást a profit formájában képzeljük el, vagy egy nagy rátalálásban, inkább. mint az adományozás tulajdonságában. Mindazonáltal az ösztönzés minden fajtája alkalmas, hogy fokozatosan megrajzolja a Fény és újjáalakítsa. Ennek eredményeképp elkezdünk egy nagyobb vágyat érezni az adakozás spirituális vágya iránt.

ft

Kérdés:

Miért kell az embernek átmenni annyi törésen? Itt van Adam HaRishon, bűne, Noé mámora, a gyűlölet Káin és Ábel között, a Templom lerombolása, és mások. Miért nem volt elég ezeken a töréseken csak egyszer végigmenni, aztán előremenni és kijavítani mindent?

Válaszom:

A törés szükséges azért, hogy a vágyunk felébredjen, hogy érezzük, hogy ez a kapás oldalán van,  és valaki adja ezt, hogy valaki akarja adni ezt, és egy speciális reakcióra vár viszonzásul. Ez az egész nem csak azért van, hogy a kapást megtanuljuk, de hogy ahhoz váljunk hasonlóvá, aki Ad. A teremtésnek meg kell értenie, hogy kapás és adás csak eszközök arra, hogy a Teremtőt a teremtéssel összekössük Ez azt jelenti, hogy vigyünk lendületet az adakozásba, a Teremtővel való hasonlatosságba, és  a segítésre, hogy felemelkedjünk az ő szintjére.

Ha az egoista vágy kezdi megérteni és érezni ezt, akkor „emberivé” válik. Kapás és adakozás csakis külső akciók, amelyek segítenek a személyt felemelni a  Teremtő szintjére. Minden pusztítás azért van, hogy fejlesszen minket és felvigyen erre a szintre. Minden állapot, érzés, megvalósítás amin megtörténik, az szükséges, nélkülük mi nem lennénk képesek, hogy elérjük a Végső Korrekciót.

Nem tudunk eljutni oda egy menetben, mert a bölcsesség a tapasztalattal jön. Sok állapoton kell keresztül menni, és össze kell hasonlítani őket, sok belső konfliktusban és harcban kell, hogy részünk legyen, azért, hogy megértsük azt. A feladatunk nem az, hogy keressük az élvezet vágyát, ami bennünk van, hanem a reakcióit, amikor tanulmányozzuk a fényt, a Teremtőt. Mi nem érezzük a Fényt magát, nem vagyunk képesek felfogni és megérteni azt. Mindazonáltal, keresztül menve az élvezet vágyainak különböző szintjén, az elpusztult és kijavítatlan állapotokon keresztül,  kiürítve a Fényt és megtöltve vele, tanulmányozzuk, hogy mi történik, kívül egoista vágyunkban.

Nem pontosan tudjuk, mi történik „kívül” Mi csak azt érezzük, milyen változások történnek belül, és összehasonlítjuk őket.  Ez az, ahogy a harmadik komponenst tanulmányozzuk—a Fényt. Mindezek ellenére nem tudunk semmit a Fényről, és nem tudjuk érezni őt, mindenek felett megítélhetjük a cselekedeteiken keresztül. De ez nem történhet meg egyszerre.

Minél komplexebbé válik valakinek a vágya, annál több ellentmondást és árnyékot tartalmaz, és annál nagyobb a képessége, hogy felismerje a Fényt , a Teremtőt Ezért nem szabad azt gondolnunk azt gondolnunk, hogy valaki szándékosan helyez el akadályokat a utunkba. Az egoista vágyunk természete, amely ellentétes a vágyéval, megkívánja, hogy végrehajtsunk, ezt a sok akciót, annak érdekében, hogy megértsük, mi a Fény , ami oly messze van tőle.