Dr. Michael Laitman

egoizmus

A Zohár Könyvének a titka

Veszélyes a Zohár Könyvét egy éretlen vággyal tanulni, azaz egy olyan vággyal mely még nem merítette ki magát ebben a világban. Az ilyen fajta vágy még nem érti meg, hogy semmi más nem tehető ebben a világban, mint az abból való felemelkedés a korrekció világába.

A személy csak akkor képes felfedezni a Kabbalát, amennyiben az élete értelmét keresi, és ha meg kell találnia miért is él. Azonban ha még nem rendelkezik ezzel a kérdéssel, akkor elkezdi a Kabbalát önző módon értelmezni, és azt saját hasznára adaptálni, magát becsapva arra gondolva hogy mindeközben ő magát korrigálja. Ő elkezdi azt árulni, és azt önzősége fegyvereként használja fel. Ahelyett hogy mindazt önzősége ellen használná, ő azt arra használja hogy a dolgokat önzősége érdekében szerezze meg, és ez az ahogy ő azt az élet vízéből a halál mérgévé változtatja maga és mások számára.

Ezért féltek a Kabbalisták attól, hogy a Kabbala tudományát felfedjék, és ezért találtak ki mindenfajta tiltásokat, mint a 4O éves korhatárt, és annak szükségét hogy valaki először a teljes Tórát tanulja meg, valamint hogy teljességében betartsa a fizikai parancsolatokat. Sőt még azzal is ijesztgették az embereket, hogy megőrülhetnek a Kabbalától. Mindez azért lett megcselekedve, mivel az önzőség még mindig fejlődésen ment keresztül.

A Zohár Könyve maga állítja, hogy arra van hivatva hogy fel legyen fedve az utolsó napokban. Akkor ez a bölcsesség fel lesz fedve a világ korrekciója számára, amely akkor már készen áll a korrekcióra. Ez az amikor a Kabbalisták elő jöttek, azt mondva nekünk, hogy az idő elérkezett!

Ezért van az, hogy Rabbi Simon sírt azzal kapcsolatban, hogy a Zohár Könyve egy olyan módon legyen megírva, hogy még akkor is ha fel lenne fedve a nem megfelelő időben, az ne okozhasson kárt. Ezért van az, hogy a könyvet Rabbi Aba segítségével írta meg egy speciális titkos kódban. Mi a Zohár Könyvét megértés nélkül olvassuk, ahol Rabbi Simon Rabbi Aba mögött van elrejtve, aki sokat sírt a hatalmas titok felfedezésével kapcsolatban.

Rabbi Simon, Rabbi Aba-t “pajzsként” használta, mint egy külső burkot, egy olyan lehetőségként hogy a könyvet egy rejtett módon írja meg. A személy a Rabbi Simon által elrejtett titkot csak azzal a feltétellel képes felfedni, hogy behatol Rabbi Aba védelmező burkába. És akkor képessé válik Rabbi Simon titkos üzenetének elfogadására, de nem képes azt elolvasni korábban, a megfelelő idő előtt.

hzs

14 dec 2010

Egy kiáltás a sivatag-ban

Kérdés:
Mit jelent a MAN felemelése?
Válasz:
MAN az egy kérés arra hogy olyanná váljunk mint a Teremtő. Akkor történik amikor egy ember tehetetlenül érzi magát, mint ha egy sivatag kellős közepén lenne. Minden el van véve tőle, össze roskadt, és mások nem tudnak segíteni rajta. Megérti hogy nincsen semmi esélye arra hogy elérje a szeretetet meg az adományozást. Gyengének érzi magát, mint ha körül lenne véve oroszlánokkal, vágyokkal amik elnyelik őt. Az élete veszélyben van és nem tud kijutni ebböl az állapotbol hogy bejuthasson az adományozásba.
Az egész világ az embernek a lábainál hever, csak az adományozás meg a szeretet a barát vagy a Teremtő iránt hiányzik. Nem számit hogy milyen élvezetekkel tölti fel az egoját, ha a szeretetnek meg az adományozásnak a minősége nem áll ezek mögött akkor az ember elveszett a sivatagban. Ebben a sivatagban, az üres Egoban, az ember lelki vágyai olyan erőssé válnak hogy nincsen semmi választása mint hogy elkiáltsa magát, és ez a kiáltás eléri a célt.
hd

04 dec 2010

Híd az egó szakadéka felett

Kérdés:

Hogyan tudok lekapcsolódni mindenről, amit ismerek és megkapni a Felső Fényt a tanulás alatt, mintha fehér képernyő lennék és gyerekként tanulnék?

A válasz:

Sokszor mondják a bölcsek, hogy a gyereket tanítani olyan, mint üres papírra írni. Így kezdjük az utunkat. Az  a jó, ha mindig elképzeljük, hogy számunkra idegen vágymezőkkel van szemben a vágyam. Egybe kell gyűjteni ezeket a vágyakat.

Ez nem azt jelenti, hogy egy egyesített egységbe olvadnak egybe. Mindegyik független marad, de az, hogy kapcsolatba kerültek egymással, az harmóniát és teljességet okoz, miként egy egészséges test tagjai között.

A kezdeti állapotban a Végtelenbentörés előtt mind egy test részei voltunk. Ez szétesett, mert kialakult az egó. Meg kell őriznünk az egyéni énünket, de kijavítva. Mit jelent ez?

Mindene gyes rész elválasztva és eltávolodva érzi magát a többi résztől. Most egyrészt meg kell őriznünk egyéniségünket és jellegünket, de másrészt e fölött fel kell fedeznünk a társulást, mintha az egó nem is létezne. de nem megsemmisítem; hanem dolgozom vele, hogy áthidalja a szakadékot.

Így a szakadék ott marad lent. Fölötte a többi részből építem a hidat. Így kapjuk meg a  teljes felső Fényt, a NRNHY-t (NefesRuáchNesámáHájá,Jechidá) ahelyett a minimális Fény helyett /Nefes de Nefes/ ami kezdetben volt.

A Kreátor, az Adó egy csöppnyi magként hozott létre. Később kijavítódva s Hozzá közelítve az egó az “anyag”, amit használunk arra, hogy hasonlóvá váljunk a teremtőhöz. Hiszen az Egó hatalma megfelel az övének. Ezt hívjuk “ellentétes segítségnek” /ezer kenegdó/ , a teremtő hátsó fertályának. De ezt mi az arc oldalára fordítjuk a tőle elválasztó egó kijavításával.

Mindenki egyedinek érzi magát, de ha mindenki a társak szolgálatára használja egyéniségét s a közös kijavításra irányítja, társulásra, adásra. Ezáltal az egónál  620-szor erősebb kötelék jön létre és megtapasztalom a Fényét a NRNHY-nak.

kgy

03 dec 2010

Engedjük, hogy a Felső Fény legyen a tanárunk

Miért kellene nekünk másokkal jól bánnunk? Csakis annak érdekében, hogy elérhessük a Teremtővel való összeolvadást. Miért jövök a csoporthoz? Csakis a Teremtő kedvéért.

Ha bármi más okból teszem mindezt akkor ugyanolyan vagyok, mint az orosz Kommunisták, akik a jövő társadalmát saját céljaikra építették. Ezért van az, hogy még ma is a következményekkel birkóznak. Az egyetlen módja korrekciójuknak a “tűz a tűz által”, azaz a megfelelő formájú kommunizmussal – a Kabbalával.

A Teremtő kell hogy legyen a célunk! Egyébként hatalmas csapások várnak ránk. Mindennek a példája Oroszország, mely hatalmas erőfeszítéseket, eszközöket, pénzt fektetett be, és a témát mindenhol nyomta: a TV-ben, a rádióban, az óvodákban, iskolákban, dalokban, játékokban és mindenben amit az emberek cselekedtek. Minden csak egy dologra invitált mindenkit: Egyesüljünk, legyünk barátok!

De nézzük mi is történt. Az ember semmit nem fogadott el mindebből, és minden azonnal önzőséggé változott, bár elsőre úgy tűnt, hogy az egy jó, megfelelő oktatás volt mely mindenkinek azt tanította: Éljünk békében egymással mint egy család.

Amennyiben a Teremtő nem áll mindennek a fejénél, a Fény forrásaként mely megváltoztatja a személyt, akkor mi a haszna az üres szavaknak? Azok nem egyeznek a valós tényekkel!

Ennek eredményeképpen szükségessé válik hogy az embereket követésre kényszerítsük büntetéssel, elnyomással és erővel. Nekünk ebből le kell vonnunk a következtetéseket, hogy mi is a helyes oktatás, és azt hogyan kell alkalmazni a legkisebb részletekig.

At egyetlen módja az oktatásnak mindenki számára az a példamutatáson keresztül történik. Én mi nem csak saját személyes példánkat mutatjuk, mivel ha a gyermek azt tanulja meg hogyan viselkedjen ahogy mi magunk viselkedünk, akkor az nem nem lesz belső korrekció, ő egyszerűen csak lemásol minket. Holnap majd lát egy rossz példát és akkor azt is lemásolja.

Másrészről hogy ha ő magát korrigálta és meg is értette mit és miért tett, akkor ő már védve van addig a szintig.

hzs

30 nov 2010

Verd át az önzésedet

Nem érdemes “okoskodva”, “hősiesen” a saját erőnkből leverni az önzésünket. Kevés dolog van, ami ennél nagyobb butaság! Ki tud ellenállni a természetnek? Egyáltalán: lehetséges ez?

A mi munkánk az, hogy az önzésünk fölé emelkedjünk, vagyis bevonzzuk a Felső erő Fényét s ezzel fölé emelkedjünk az egoizmusnak, mintha nem is létezne. Ez nem azt jelenti, hogy elfojtjuk az önzést és megbékélve hajókázunk át az életen.  Megmarad az önzésünk, de rájövünk, hogy ezt a teremtő adja  a hatalmas vágy-raktárral együtt. Csak vágyunk fölé emelkedni.

Nem semmisítem meg az egómat, mert ez az, ami fölé tudok emelkedni. De ebben a pillanatban nem használom a társaimmal alakuló  kapcsolatomban, bármilyen rémesen hiúk, szemtelenek, irigykedőkés hatalmaskodók látszatra. Ez nem számít egyáltalán; csak azt tudom, hogy “a szeretet eltakar minden bűnt”. Neked ott  a pisztoly a kezedben és nekem meg a kés és mégis átöleljük egymást, mert a döntéseink   forrása mostantól a szeretet (a felső Adó.)

Mindenki egóból biztos benne, hogy neki van igaza: s mégis mindannyian lenullázzuk magunkat a másik előtt. A szeretet azt jelenti, hogy én elfogadom a másik döntését, és a többiek meg elfogadják az én döntésemet, s így, egyeztetés során közös megegyezéshez jutunk, s ez magasabb szintű döntéshozatalt eredményez. felemelkedtünk a közös gyűlölet felé a közös szeretethez.

Próbáljuk ki ezt a társainkkal, és rögtön megérzel egy harmadik szereplőt mindenben: a teremtőt! Érezni fogod, hogy vagy hiányzik épp, vagy igenis megjelenik benned.

Ez egy nagyon gyakorlatias munka fajta, hiszen ebből áll az Elfogadás (Kabbala): Jöjj -Hogy-Vélj T (Bo-Reh)”;/Bújj-Rá az eredetit megőrző rímmel/. “Megtesszük és meghalljuk” : ezek teljesen gyakorlatias dolgok, amiket itt és most alkalmaznunk kell.

kgy

26 nov 2010

Az átmenet nehézsége

Az ember mindig valláshoz, vagy valamilyen hithez ragaszkodott, mivel valahogy meg kellett hogy ragadja a spiritualitást, mint  egy kisgyerek aki megnyugszik amikor kedvenc kitömött állatkáját, vagy takaróját öleli. Az embernek szüksége van hasonló “segítőszeközökre” egész életében. Manapság azonban, amikor önzőségünk olyan méretekre növekedett, hogy már nem lehet egy játékkal kielégíteni, a személy elveszíti azt, és nem tudja hogy mit ragadjon meg.

És akkor minden elfogadottá válik, és senki sem törődik már semmivel, a “jó és gonosz” elképzelése, vallás és moralitás többé nem köteleznek. Ez egy hatalmas problémává válik a társadalom számára.

Ez az amikor nekünk a Kabbala bölcsessségét kell hirdetnünk olyan gyorsan ahogyan csak lehetséges, hogy kicseréljük az eltűnő kengyelt, zablát, egy olyan funkciót melyet elsősorban a vallások töltöttek be eddig, hogy az emberiséget kordában tartsák.

A Kabbala mindezt úgy teszi, hogy az emberiségnek egy célt ad, és azáltal, hogy felfedi a Felső Irányítást az embereknek. Az embereknek nem szabad azt gondolniuk, hogy nincsen felső irányítást, igenis létezik az! Azonban a moralitás rendszere helyett, amely megfélemlíti az embereket a túlvilági bűntetés által, nekünk valójában fel kell fedeznünk az Irányítót. Anélkül lehetetlen átélni ezt a zavaros átmeneti időszakot, amikor az emberiség megszabadul mindentől, mely visszatartja őket.

Korábban minden egy tiszta mintába illeszkedett. Mindenki tudta hogyan öltözködjön a társadalomban megszokott szabályoknak megfelelően társadalmi hovatartozásától függően. Most itt az ideje a teljes szabadságnak, amikor minden megengedett. És mindez még csak a kezdet. hamarosan minden szégyen és moralitás kirepül majd az ablakon.

Ahelyett, hogy vallás, hit, a büntetéstől való félelem ebben vagy a túlvilágban, a Pokol vagy Mennyország igérete, a társadalom véleménye irányítana minket, mely mindenkit (legyen az rabszolga, földműves, vagy úr) helyéretesz az élet normáit diktálva még az öltözködést is, ehelyett hirtelen teljesen féktelenül találjuk magunkat. Mindez szándékosan történt annak érdekében hogy az eddigi irányítást helyettesítse a Felső Irányítás alá való tudatos alávetéssel.

Az átmenet maga azonban tele van problémákkal. Csak amennyiben az emberiség egy bizonyos része megtalálja kapcsolatát a Felső Irányítással, a Teremtő “zablájával és ostotrával”, és amennyiben ők ahhoz adaptálják magukat példaként szolgálva mások számára, akkor lehetséges könnyebbé tenni mások számára annak elfogadását.

hzs

24 nov 2010

Utasítás az egoizmus konzerválására

A Zohár Könyve bevezetés, “BeLaila DeKala (A menyasszony éjszakáján)“ fejezet: …aSitra Achra csak egy vékony fénysugarát birtokolja, a Machut illuminációjának. Ezt tekintjük Shoresh [gyökér] állomásnak, és ez elegendő a Klipot fenntartásához… Ezt a Shoresh úgy is nevezik, “a finom fonál,” ami a vékony gyökér kapcsolatot jelenti, a bűnhöz. “Először hasonló egy pókhálóhoz, később egy kosárfonat lesz belőle”

A  Klipa egy Kelim amit képtelen vagyunk korrigálni még a szándékkal, vagy az adakozással. Nagyon fontos, és nagy erejű vágyakról beszélünk, amelyekben a legnagyobb Fények kerülnek feltárásra a későbbi, végső korrekció során. Elméletileg nincs lehetőségünk bármit megtenni, ezekkel az élvezetekre irányuló vágyakkal. Csak kiválogathatjuk ennek a részeit, és eldöntjük, melyekkel vagyunk, képesek vagyunk dolgozni különböző feltételekkel.

Ami a többi vágyakat illeti, tudnunk kell róluk, folyamatosan őriznünk kell őket, hogy ne törhessenek ki, és küzdjenek ellenünk. Izrael összes ellensége azokat jelenti, akik gyűlölik „az egyenesen a Teremtőhöz való törekvést,” amelyek nem mások, mint azok a hatalmas, egoisztikus vágyak, amelyeket még nem tudunk kikorrigálni. A  Tóra úgy nevezi ezeket, hogy „a nemzetek, melyek soha nem engedik Izraelt létezni.”

Természetesen mi értjük, hogy ezeknek a harca, az egoizmus felébredése, amely a személy hasznáért van. Ezek biztosítják a számára a korrigálatlan vágyainak a feltárását, és a „meggyilkolásukat,” ami azt jelenti, hogy mindig található bennük egy új rész, ami korrigálható, és hozzákapcsolhatja a személy, hogy az adakozás érdekében legyenek felhasználva.

Így, a vágyaink egoisztikus része miatt kell aggódnunk, amelyek még nem tárgyai a korrekciónak. Támogatnunk kell ezek létezését és végre kell hajtanunk bizonyos spirituális munkát ezek érdekében.

Ezen felül, ezeket érzem magamban. Nem elég egyszerűen levágni, és nem használni őket. A jelenlegi fázisban, korrigálom őket azáltal, hogy egy csekély illuminációt biztosítok a számukra, ezt jelöli a Kuf (ק) betű, melynek az alsóbb része, leszáll a vonal alá, egy kis izzást visz oda, a BYA világába, és a Klipothoz, ami ott van.

Ez hasonló ahhoz, ahogy egy beteg ember kapcsolódik az életfenntartó gépekhez, a sürgősségi osztályokon.  Ez nem olyan, hogy teszek, mintha ezek a vágyak nem léteznének, éppen ellenkezőleg, beismerem, hogy ezek vannak, és uralkodom rajtuk. Kiderült, hogy függnek tőlem, mert támogatást kapnak tőlem, egy kicsiny életszikra formájában.

Szükségünk van a Klipara, mert, mint egy héj, „védik a gyümölcsöt,” az érés időszakában. Ennélkül a cselekedetek nélkül, képtelenek vagyunk elkezdeni a Malchut korrekcióját.

kn

20 nov 2010

Az Egó festményei

Kérdés:

Azt állítja, hogy a szemünkbe érő infó az agyunk hátsó felében egy képernyőn szűrődik le, igaz?

A válasz:

Nem, nem. Nincs semmi, ami beleérne a szembe. Nincs szem, nincs agy hátsó fele se.

csak az egós örömvágy létezik, ami kivetíti, hogy így vagyunk “felépítve”, szemmel, karral, lábbal, fejjel. Ezt az öröm-kapási vágyam festi elém. És odafest más külsőnek látszó tárgyakat is.

Kérdés:

Szóval a teremtőt a rejtettségben észleljük? Ilyen a világunk?

A válasz:

Hát, amit “látunk”, (a látás a legerősebb érzékszerv) vagyis érzünk, az a teremtő és köztünk lévő különbség. A felső Fényre, a belső fehér képernyőre vetülő egó-árnyék vágy.

Tehát csak egyes különös vágyakat észlelek, az egós kapó-vágyam késztéseit jóra, rosszra. Az árványvilág,a növényi, az állati s az emberi szintek az öröm-vágy szintjei. (Sores-gyökér, Alef [első], Bet [második], Gimel [harmadik], and Dalet [negyedik]), – így jelennek meg a Fehér háttéren.

Csak az öröm-vágyat érzem magamban. A Fény? hát Ő a képernyő, amin a kapóvágyat érzékelem. Ha a vágyam is olyan lesz, mint  a Fény (adásvágy), akkor nem árnyékolódik le a Fény és csak a Teremtőt, az Adót érzem majd.

Közben Őhelyette, csak az önző kapóvágyat érzékelem, a Hátsó Felét. Minden, ami körülvesz, az önzésem része, árnyék-világ.

kgy

20 nov 2010

Megtanulni használni a fáraót

Kérdés:

Nagyon keményen megpróbáltam átlépni a Machsomot (a spiritualitástól elválasztó határvonalat), de a fáraó mindig győz. Egy bizonyos ponton, elvesztem a hitem, és a csoporttal való kapcsolatom megszokássá válik, nem valódi törekvésként működik. Ez bosszant engem. Mit kell most tennem? Kérjem meg a fáraót, hogy hagyjon elmenni a Teremtő irányába?

Válasz:

Nem, önnek ütnie kell őt. A fáraó gyűlöli önt, és nem fogja elengedni, hogy a Teremtőhöz menjen. Kettőjük közé áll.

Meg kell értenie, hogy a Teremtő maga helyezte el a fáraót ön elé. Egy helyes és erős vágy kifejlődése érdekében önben; elhelyezett, egy speciális nehézséget az ön útjában. Ez a nehézség, az ön egoizmusa, a fáraó maga, az ön szobrát formázza, egy új típusú törekvést önt formába, új és hatalmas törekvést a spirituális világ felé, önből kiindulva. Ha nem a fáraónak teszi ezt meg, akkor másnak nem kezdené le a spirituális világ keresését. Ön anyagi dolgokra vágyna csak, feltételezve, hogy ez a spiritualitás.

Azonban a fáraó kiegyenlíti ezt a diszharmóniát. Ön nyomást gyakorol rá, a fáraó akkor lélegzethez juttatja önt, aztán ez folyik újra és újra. Ezek miatt az ütések miatt, a fáraó formálja az ön vágyainak göröngyösségét, az adakozás vágya irányában. (Tzura Melubeshet Be Homer).

Ennek eredményeképpen, ön olyan lesz, mint egy kulcs, ami pontosan a zárba illik, és ezzel kinyitja az ajtót. Ezért mondva van: “A fáraó felhívja Izrael Fiait (azokat, akik a Teremtő irányába törekednek) hogy kerüljenek közelebb, a Teremtőhöz.”

Azt gondoljuk, hogy van a természetben helytelen, rossz erő, valójában, nem így van. Amikor az adakozás elkezd működni bennem, feltárom, hogy nincs gonosz, és hogy minden negatív faktor belőlem öntött formába, az adakozás vágya. Ezek mindannyian Felülről lettek, a segítségemre küldve. Amint elfogadom az adakozás formáját, nem lesz több okuk arra, hogy nyomás alá helyezzenek engem.

Csak arra van szükségünk, hogy megértsük, hogyan működnek ezek az erők. A gyorsabb tetteink, hamarabb hozzák el az új forma megszerzését, és az meg fog születni.

kn

18 nov 2010

Miért tartja a Teremtő elrejtve magát előttünk?

Ki a Teremtő? A Teremtő a feltétel nélküli adakozás és szeretet általános tulajdonsága. Ezért van az, hogy Ő el van rejtve előttünk, mivel Ő teljesen adakozó, mi pedig önzőek vagyunk, megszerzők. Ezért van az, hogy mi nem érezzük Őt.

De Ő valóban elrejti magát? Mi vagyunk azok akik elrejtjük Őt, és nem akarjuk felismerni Őt! Mi azt mondjuk: “Bárcsak adnál nekem önző élvezeteket, amelyekre én most vágyom. Akkor képes lennék megismerni Téged. Te az adakozás által akarsz nekem élvezetet adni? Nos én a megszerzés által akarom azt!”.

És ebben áll a teljes probléma. Senki nem rejti el a Teremtőt tőlünk. Mi Benne létezünk, és Nincsen Más Rajta kívül! De nézzük csak milyen világban érzékeljük magunkat…

Az egó eltörlése nem jelenti vágyaink eltörlését. Mindaz csak a saját érdekünkben szolgáló önző szándék eltörlését jelenti. Nem kell korlátoznom magamat semmilyen módon. Nekem csak önző szándékomat kell korlátoznom, és az “adakozás érdekében történő” szándékomat kell növelnem. Mi nem nyúlunk hozzá az aktuális vágyakhoz.

hzs

18 nov 2010

67 queries in 0,780 seconds.